Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

110 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám ra kell figyelemmel lenni, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását, illetőleg tette lehetetlenné a lakás közös használatát. (3) Szolgálati lakás esetében a bérlőt a lakás elhagyására a (2) bekezdés alapján nem lehet kötelezni. R. 100. §. (1) Annak a házastársnak (volt házastársnak), akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett, illetőleg akinek a lakáshasználat megosztása következtében kisebb értékű lakásrész jutott, a bíróság kárpótlást ítélhet meg. (2) A kárpótlás összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a házastársak által a lakás megszerzésére fordított összeget, illetőleg a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegét, az értéknövelő — meg nem térült — ráfordításaik költségét, továbbá a családvédelmi szempontokat és a felek körülményeit. R. 101. §. Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság — a visszamaradt bérlőtárs kérelmére — az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszüntetheti, A szolgálati lakásra jogosultság megszűnése R. 102. §. (1) Szolgálati lakás esetében a lakásbérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha a bérlőnek megszűnik a) a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya, illetőleg b) a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége. (2) Fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter az (1) bekezdéstől eltérően rendelkezhet. 13. Fejezet Az albérleti jogviszony R. 103. §. (1) A bérlő a lakás egy részét lakás céljára albérletbe adhatja. (2) Az egész lakás vagy a lakószobák számának több, mint 50%-a csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő a 94. § (3) bekezdésben említett okból van távol a lakásából, (3) Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószobaterület jusson. R. 104. §. (1) Az albérleti jogviszonyt a bérlő és az albér-* lő szerződése hozza létre. Az albérleti szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg vala-< mely feltétel bekövetkezéséig szólhat. (2) Az albérleti jogviszonyban több albérlő is részt vehet oly módon, hogy az általuk kizárólag gosan használt helyiséget együttesen bérlik és használják (albérlőtársak). (3) A bérlő az albérletbe adott helyiségre újabtí albérleti (albérlőíársi) jogviszonyt csak az albérlő hozzájárulásával létesíthet. (4) Az albérleti szerződés csak akkor érvényesj ha az albérletbeadáshoz a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg: szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárult. R. 105. §. (1) Az albérletbeadás bútor- és ágyneműhasz-; nálattal vagy anélkül történhet. (2) Az albérleti díjat, továbbá a megfizetésének módját és esedékességét — külön jogszabályban megállapított keretek között — a felek megállapo«; dása határozza meg. R. 106. §. (1) Az albérlő az általa bérelt helyiséget kizárólagosan, a lakás más helyiségeit pedig az albérleti szerződésben meghatározott mértékben és módon használhatja. (2) Az albérlő által kizárólagosan használt he* lyiség tisztántartása — ha az albérleti szerződés másként nem rendelkezik — az albérlő kötelessé-J ge. (3) Az albérlő a bérlőtől követelheti az általa kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közö* sen használt helyiségek rendeltetésszerű használ* hatóságának biztosítását, R. 107. §. (1) Az albérlő a helyiségeket és a lakásberendezéseket, továbbá a bútorokat és az ágyneműt csak rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együtt^ élés követelményeinek megfelelő módon használ-; hatja.