Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 61. szám

61. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1321 kedvezmények tekintetében a munkajogi jogsza­bályok megfelelően irányadók. (ML V. 61. §-ához.) 19. §. Az ügynök, üzletszerző, propagandista, fordító, valamint az üdülőben foglalkoztatott tagok mun­kadíját és egyéb járandóságait a munkaviszony­ban álló dolgozókra vonatkozó jogszabályok sze­rint kell megállapítani. 20. §. A tag részére a személyi fizetésnek megfelelő alapmunkadíjat csak a közgyűlés állapíthat meg. Ilyen díjazásban a szövetkezet nem termelő állo­mányú létszámának legfeljebb tizenöt százaléka részesíthető. [Mt. V. 64. §-ának (4) bekezdéséhez.] 21. §. Ha a teljesítménykövetelményt a szövetkezet vezetősége hagyta jóvá, felülbírálási kérelemnek nincs helye. 22. §. (1) A helyettesítés, a készenlét és a munkaközi szünet díjazására, a túlmunka, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka ellen­értékére, az éjszakai munka pótlékára, a munká­val nem töltött idők díjazására, az átlagkereset kiszámítására és a díjazások kifizetésére vonat­kozó munkajogi jogszabályokat a tagok tekinte­tében is megfelelően alkalmazni kell. (2) Ha a közös műhelyben dolgozó tag a szö­vetkezet oldaláról felmerült okból nem tud mun­kát végezni, az Iszt. R. 20. §-ának figyelembevé­telével járó térítés mértékét a munkaügyi sza­bályzat állapítja meg. (3) A 16. § (1) bekezdésében megjelölt szövet­kezetek, illetőleg részlegek tagjaira nézve a tel­jesítménykövetelmények megállapítása, a túl­munka, a szabadságidőre járó térítés, valamint a bérpótlékok tekintetében azokat a rendelkezése­ket kell alkalmazni, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkoznak. [Mt. V. 71. §-ának (2) bekezdéséhez.] 23. §. Ha a szövetkezeti végrehajtás előreláthatólag nem vezetne eredményre, a jogerős határozat vég­rehajtására az Szvt. R. 42. §-a az irányadó. 24. §. A részesedési alap felosztásának szabályait — külön jogszabálynak megfelelően — a részesedési szabályzat állapítja meg. (Mt. 50. §-ához.) 25. §. (1) A szövetkezet, amennyiben ennek feltételei biztosíthatók, köteles a tagok üzemi étkezéséről gondoskodni. (2) A szövetkezet engedélyezheti nyugdíjasai, más vállalatnak, vagy szövetkezetnek nála mun­kát végző dolgozói, a gyakorlati oktatásban része­sülő szakmunkástanulói, valamint kivételesen a tagok családtagjai részére az- üzemi étkezés igény­bevételét. (3) A szövetkezet étkezési hozzájárulást csak a saját dolgozói, nyugdíjasai és szakmunkástanulói által ténylegesen igénybevett üzemi étkezéshez . nyújthat. 26. §. (1) A szövetkezet a részesedési alap nem pénz­beni részesedésre szolgáló része terhére dolgozói és családtagjai szervezett üdüléséről gondoskod­hat. (2) Az üdülés megszervezése érdekében a szö­vetkezet üdülőt, hétvégi üdülőt tarthat fenn, üdü­lés céljaira épületet bérelhet, más szövetkezettel, vállalattal, szervvel e célból együttműködhet, vagy az üdülésre nás alkalmas módon (pl. sátor­tábor létesítésével) lehetőséget teremthet. (3) A munkaügyi szabályzatban kell meghatá­rozni aj az üdülés céljaira rendelkezésre álló összeg felhasználásának módját, b) az üdülésben való részvétel feltételeit és a fizetendő térítés mértékét, c) az ellátásra fordítható összeget (nyersanyag­normát). (4) Ha a munkaügyi szabályzat másként nem rendelkezik, egy személy évenként legfeljebb ti­zennégy napig veheti igénybe a kedvezményes üdültetést. Ha más igény nincs, az üdültetést a teljes üzemelési költség megtérítése ellenében ti­zennégy napon túl is igénybe lehet venni. 27. §. (1) A szövetkezet dolgozóinak elhelyezése érde­kében önállóan vagy más szövetkezettel, vállalat­tal, szervvel közösen munkásszállást létesíthet és tarthat fenn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom