Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59 állított betétfüzetek alapján lehet féláru menet­jegyet igényelni, illetőleg kiadni. A közszolgálati igazolványok igénylőlapját az alábbi záradékkal kell ellátni: „Anyagi és büntetőjogi felelősségem tudatában igazolom, hogy a vasúti igazolványokat igénylő szerv az állami — központi vagy tanácsi költség­vetés keretében, a költségvetési szervek gazdálko­dásáról szóló 107/1968. (PK 4.) PM számú, va­lamint a 108/1968. (P K 4.) PM számú utasítás alapján gazdálkodik. Igazolom továbbá, hogy a kimutatásban felso­rolt dolgozók az igénylő szerv tényleges munka­viszonyban álló igényjogosult dolgozói, illetve ezek igényjogosult családtagjai. illetmény számfejtő szerv vezetője" részleg vezetője MÁV Vezérigazgatóság ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jogi felügyele. 1. Baleset üzemi jellegének megállapítása iránt felül­vizsgálati kérelemnek nincsen helye, ha a jogosult teljesí­tést is követelhet. I Előfordult, hogy az elhalt dolgozó hozzátartozója kizá­rólag annak megállapítása iránt indított munkaügyi vitát és nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, hogy a dolgozó halála üzemi balesetre vezethető vissza. Vitás volt, hogy a felülvizsgálati kérelem ilyen esetben ; érdemben tárgyalható és elbírálható-e. A helyes álláspont abból indul ki, hogy a bíróság elé . tartozó munkaügyi viták eljárási szabályairól szóló 4/1967. - (XII. 27.) IM. számú rendelet 1. §-a értelmében a mun­káltató és a dolgozó (hozzátartozója) között a munkajog­viszonnyal összefüggésben felmerült olyan jogvitákban, ' amelyek felülvizsgálati kérelem folytán a bíróság elé vi­\ hetők, a Polgári Perrendtartásnak az első fokú eljárásra vonatkozó szabályait a rendeletben foglalt eltérésekkel , kell alkalmazni. | Minthogy a 4/1967. (XII. 27.) IM. számú rendelet ebben a vonatkozásban nem tartalmaz eltérő szabályozást, a felülvizsgálati eljárásban is megfelelően alkalmazandó a t Pp. 123. §-ának az a rendelkezése, amely szerint megálla­\ pításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az al­peressel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a köte­lezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A megállapítási keresetnek — az idézett jogszabályi rendelkezés szerint — két feltétele van; egyrészt a jog­védelem szükségessége, vagyis az, hogy a kért megálla­pítás a felperes jogainak az alperessel szemben való meg­óvása végett szükséges, másrészt pedig a teljesítés köve­telésének kizártsága, amikor is a felperes a jogviszony természeténél fogva, a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból nem követelhet teljesítést. E két feltétel konjunktív jellegű, tehát a megállapítási kereset megindításakor mindkettőnek együttesen és egy­idejűleg kell fennállnia. Ehhez képest, ha a felperes a megállapításra irányuló felülvizsgálati kérelmét anélkül terjesztette elő, hogy an­nak a jogszabály által előírt feltételeit igazolta volna, tehát ha a felperesnek lehetősége volt arra, hogy az ál­tala üzeminek minősített balesetből származó kárnak az összegét is megjelölje és — ha ilyen kára egyáltalán ke­letkezett — marasztalást kérjen, ezt azonban kioktatás ellenére nem tette, a felülvizsgálati kérelmet — annak vizsgálata nélkül, hogy történt-e üzemi baleset — el kell utasítani. Ezzel az állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetér­tett. (P. törv. III. 20 071/1970/2. számú határozat.) 2. Ingatlan megváltási árának hagyatékként történő átadása. A 2/1969. (I. 21.) IM. számú rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint a hagyatékot — a 6/1958. (VII. 4.) IM. számú rendeletben foglalt szabályoktól eltérően — e rendelet szabályai szerint tárgyalás kitűzése nélkül csak abban az esetben lehet átadni, ha a hagyaték tárgya ki­zárólag mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg állami gazdaság használatában levő föld. A jogszabályalkotó e rendelkezéssel azt a célt kívánta elérni, hogy a folyamatba i levő hagyatéki ügyek — a ter­melőszövetkezeti és a földjogi törvény végrehajtása érde­kében — mielőbb befejezhetők, s az eljárás tárgyát ké­pező föld tulajdoni kérdései rendezhetők legyenek. Abban az esetben azonban, ha a termelőszövetkezeten ! kívül álló személy (örökhagyó) 1969. január hó 1. napját követően halt meg, az időközben a jogszabály rendel­kezéseinél fogva — termelőszövetkezet tulajdonába ke­rült föld már nem tárgya a hagyatéki eljárásnak. Ezért ilyenkor nem is valósulnak meg azok a jogszabályi fel­tételek, amelyek esetében a 2/1969. (I. 21.) IM. számú rendelet 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések a hagya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom