Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

1192 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám mén évenként — a teljes leírásig — adómentesen elszámolni: a) épületeknél, építményeknél 3%, b) gépéknél, berendezéseknél, felszerelési tárgyaknál 10%, c) a kizárólag sajátos üzemi (üzleti) járműveknél 20%. (7) Az állóeszközökről, az anyag- és árukészletekről, a félkész- és késztermékekről a tevékenység megkezdésekor és azt követően minden év utolsó napján, illetőleg a tevékenység megszűnésekor vagyonleltárt kell készíteni. Az állóeszközt, továbbá az anyag- és árukészletet beszerzési áron, az adózó által előállított félkész- és késztermékeket pedig a saját munka ellenértékével csökkentett előállítási költségek figyelembevételével kell értékelni. (8) A bevételből csak az adóköteles tevékenységgel kapcsolatos és az adóévben forgalmi adóra teljesített — adópótlékra és adóbehajtási illetékre el nem számolt — befizetéseket lehet levonni. Az adóbevallásadási kötelezettség késedelme (nem teljesítése) miatt előírt adóra, a bírságokra és a méltányos hasznot meghaladó nyereség elvonása miatt teljesített befizetéseket levonni nem lehet. (9) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint csak a családi pótlékról szóló rendelkezésekben [16/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet, 2/1966. (VI. 1.) SZOT számú szabályzat] meghatározott gyermekek eltartásáról gondoskodó és adókivetés útján adózó magyar állampolgárnál csökkenthető a bevétel a családi pótlék évi, illetőleg időarányos összegével, ha a gyermekek után maga az adózó vagy más családi pótlékra nem jogosult és őket kizárólag adóköteles jövedelméből tartja el. Ha az adózónak több — adókivetés alá eső — jövedelemforrásból van jövedelme, a főfoglalkozásnak [Vhr. 14. § (2) bek.] minősülő tevékenységből származó bevételt kell a fenti módon csökkenteni. (10) A bevételnek a (9) bekezdés alapján történő csökkentésére való jogosultság feltételeit megfelelően igazolni kell. Vhr. 33. §. A bevételből nem vonható le: a) a vagyonállag gyarapítására — kivéve az ingatlanmegosztást (parcellázást), illetőleg ingatlan átruházást — fordított kiadás, valamint az adósságokra teljesített törlesztés; b) a fel nem használt, illetőleg nem értékesített anyag- és árukészlet beszerzésére, előállítására kiadásként elszámolt összeg; c) az adózóval munkaviszonyban, vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló segítő családtagok, vagy közreműködők munkájáért pénzben vagy természetben nyújtott szolgáltatás; d) a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány — ide nem értve a társadalmi gyűjtéssel kapcsolatos adományt — és más ingyenes szolgáltatás; ej a háztartásra, a személyes szükségletek kielégítésére pénzben vagy természetben fordított kiadás (háztartási kivét). Vhr. 34. §. (1) Vagyonállag az adóévet megelőző év utolsó napján meglevő állóeszköz együttes állománya. (2) A vagyonállag gyarapításának kell tekinteni minden esetben azokat az elszámolt kiadásokat, amelyeket az adózó az adóévet megelőző év utolsó napján a leltárban nem szereplő vagyontárgyak beszerzésére fordított. (3) Vagyonállagként nem vehető figyelembe az olyan gépkocsi, amelyet az adózó nem kizárólag adóköteles tevékenységével kapcsolatban üzemeltet. Az ilyen gépkocsi fenntartási, javítási és felújítási költségeit sem lehet adómentesen elszámolni. Ilyen gépkocsi használata esetén utazási vagy szállítási kiadásként csak olyan összeget lehet adómentesen elszámolni, amit gépkocsi tulajdona nélkül is elszámolni lehetne. (4) Annak érdekében, hogy az évi bevételt csak az azzal kapcsolatos költségek terheljék, az adóévben elszámolt kiadásokat az anyag- és árukészletről, a félkész- és késztermékekről felvett nyitóleltár értékével növelni, a záróleltár értékével pedig csökkenteni kell. Vhr. 35. §. (1) Ha az adózó családtagját munkaviszony, illetőleg társadalombiztosítás alá eső munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban alkalmazza, vagy szerződéssel szakmunkástanulóként foglalkoztatja, a részére — a bérügyi rendelkezések megtartásával — kifizetett és társadalombiztosítási járulék alá vont járandóságot a bevételből le kell vonni. (2) Az élet- és vagyonbiztosítás díját, háztartási, illetőleg személyes jellegű kiadásnak kell tekinteni és adómentesen elszámolni nem lehet. Vhr. 36. §. (1) Az ingatlan megosztásából (parcellázásából), valamint ingatlanvagyon átruházásából (Vhr. 3. §. e) és f) pont) származó adóköteles jövedelem megállapításánál — figyelemmel a Vhr. 39. §-a (1) bekezdésének g) pontjára — az ingatlan szerzésekor és elidegenítésekor fennállott forgalmi érték különbözetéből kell kiindulni. Ebből le kell vonni a szerzés és elidegenítés közötti időben felmerült vagyonállagot gyarapító beruházásokat (kerítés, járda, közműfejlesztés, fásítás stb. költségét), az adóköteles jövedelem megszerzésével és a vagyon értékét növelő egyéb, valamint az ingatlan értékesítésével (parcellázásával) kapcsolatos kiadásokat, továbbá a szerzéskori forgalmi érték évi 5%-át, mint kamathozadékot. Ilyen kiadás-