Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

1188 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2. a törvényen alapuló tartásdíj, a jogi kötelezettségen alapuló kártérítés (kártalanítás), valamint a szerződésen kívüli támogatás és a szerződésen alapuló — évi 12 000 forintot meg nem haladó — tartásdíj; Vhr. 18. §. (1) A törvényen alapuló tartásdíj (gyermektartás, szülőtartás stb-) adómentes. Jogi kötelezettségen alapuló adómentes 'kártérítésnek kell tekinteni a lakáshasználatbavételi díjat (díjtérítést), a lakáscsere folytán kapott térítést és a földtörvény alapján fizetett térítést is. (2) Ingatlannak (lakáshasználatnak) eltartásért, életjáradékért történő átruházásából származó jövedelem — figyelemmel a Vhr. 3. §-ának /) pontjában foglaltakra — adómentes. Egyéb visszterhes szerződésen alapuló életjáradék akkor adómentes, ha az évi 12 000 forintot nem haladja meg. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 3. az öröklésből, alkalmi ajándékozásból, vagyontárgy nem keresetszerű értékesítéséből — ide nem értve a 6. § (1) bekezdésében említett ingatlanmegosztást, átruházást —, a nyereményből, vásárlási és értékesítési visszatérítésből származó jövedelem; Vhr. 19. §. (1) Ha az öröklés, vagy ajándékozás tárgyát olyan vagyon (jogosítvány) képezi, amely további jövedelmet biztosít, az ilyen jövedelem adóköteles. (2) Nem esik adó alá a vagyontárgy értékesítése (eladása, cseréje) — a Vhr. 3. §-ának e) és /) pontjában foglaltak kivételével — akkor, ha az értékesítés nem rendszeres (keresetszerű), hanem kivételes. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 4. az iskolai (felsőfokú iskolai) tanulónak, egyetemi (főiskolai) hallgatónak szakmai gyakorlattal összefüggő munkájából származó jövedelme; Vhr. 20. §. Ha a tanulók, egyetemi (főiskolai) hallgatók, vagy ifjúsági szervezet tagjai kollektív munkát (vasgyűjtést, gyümölcsszedést stb.) végeznek, munkájuk ellenértéke (bére) mint a társadalmi munka jutalma adómentes. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 5. az albérletből, az ágybérletből, a komfort nélküli lakások bérbeadásából, a gyermekek, valamint az ápolásra kihelyezett betegek gondozásából származó jövedelem; Vhr. 21. §. (1) Adómentes albérlőtartás (ágybérlőtartás), valamint komfort nélküli lakás adómentes bérbeadása alatt lakószobának lakás céljára nem alkalmi, vagy idényszerű [Vhr. 2. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja], illetőleg a lakások elosztásáról és a lakásbérletről, valamint a lakbérekről, az albérleti és ágy bérleti díjakról szóló rendeleteknek megfelelő bérbeadását kell érteni. E rendelet alkalmazásában albérletnek minősül az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) által a saját lakásával összefüggő — műszakilag el nem különített — lakószoba lakás céljára történő bérbeadása is. (2) A lakószobák albérlői és ágybérlői által fizetett díj az ezzel kapcsolatos berendezési és felszerelési tárgyak használatáért járó díjat is magában foglalja, amelyet különválasztva adóztatni nem lehet. (3) Ha az albérlet (ágybérlet), vagy a komfort nélküli lakás bérbeadása nem lakás, hanem egyéb más (üdülés, munkásszállás, műterem, iroda, rendelő stb.) célokat szolgál, vagy a lakással összefüggő egyéb helyiséget (konyha, kamra stb.) adnak albérletbe (ágybérletbe), vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget (műhely, üzlet, garázs, műterem stb.) hasznosítanak albérlet útján, az ebből származó jövedelem adóköteles. (4) A gyermekgondozással kapcsolatos adómentesség nem vonatkozik a gyermekek keresetszerű nyaraltatására (penzió). (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 6. a pénzügyminiszter által rendelettel meghatározott keretek között a méhészet jövedelme; Vhr. 22. §^A 30 méhcsaládot meg nem haladó méhészet jövedelme adómentes. A méhcsaládok számát a tényleges állapot szerint kell megállapítani. (2) A 30 méhcsaládot meghaladó méhészet esetében az egész méhészet jövedelme adóköteles. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) g) az a jövedelem, amelynek általános jövedelemadó mentességét más jogszabály biztosítja. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a) az adómentességeknek e rendeletben meghatározott feltételeit rendeleti úton módosíthassa, vagy egyéb feltételeket állapíthasson meg; b) egyes adóköteles jövedelmek adóztatásának módszerét az e rendeletben meghatározott keretek között megváltoztathassa; c) indokolt esetben az általános szabályoktól eltérő adókedvezményt engedélyezzen. Vhr. 23. §. Az R. és e rendelet alkalmazásában az adómentességet biztosító összeghatár átlépése esetén a teljes jövedelem adóköteles.