Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 49. szám

1066 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám Szövetkezeti szektor Szocialista szektor összesen Magánszektor Mindösszesen c) A területi csoportosításnál: Megye (főváros) Megyei város Város Járás Község 6. §• (1) Az információ szolgáltatáshoz felhasználható adatok körét a mindenkori állami statisztikai adatgyűjtésben, illetve a K S H területi szerveinek saját adatgyűjtéseiben szereplő adatok képezik. Ennek megfelelően az adatok meghatározott köre vonatkozik a közigazgatási egységre (a megyére, a városra, a községre), az ott települt vállalatok (telepek), .intézmények tevékenységére, a többi adat ún. székhely szerinti adat a megyei székhelyű vállalatok, szövetkezetek, intézmények adatai. (2) A teljeskörű statisztikai adatfelvételek adatai területi szinten az (1) bekezdésnek megfelelő körben minden esetben, a reprezentatív adatfelvételek eredményei csak korlátozottan, a K S H mindenkori állásfoglalásától függően használhatók fel. III. Zárórendelkezés 7- §• Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Huszár István s. k., államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Vegyes rendelkezések A Legfelsőbb Bíróság 1971. számú állásfoglalása I. Az erdőművelés során a gazdálkodássál kapcsolatos kötelességek megszegése bűntett, ha az elkövető az erdőgazdasági üzemterven alapuló a) erdőfelújítási, illetve erdőtelepítési kötelezettségének mintegy öt hektárt érintő területen nem tesz eleget, illetve b) tisztítási, törzskiválasztó, gyérítési kötelezettségét mintegy négy hektárnyi területen mulasztja el, végül c) ha az erdőfelújítást, illetve erdőtelepítést mintegy fél hektárnyi területen egészben vagy részben meg kell ismételni. II. Erdőművelés során jelentős értékű terményre elkövetettnek minősül a gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése, ha az az a) pont esetében mintegy 50 hektár, a b) pont esetében mintegy 40 hektár, a c) pont esetében mintegy 10 hektár területet érint. 1. A Btk. 224. §-ának (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegésének bűntetti, illetve az 1968. évi I. törvény 108. §-ában meghatározott gazdálkodási kötelesség megszegésének szabálysértési tényállását a „számottevő gazdasági hátrány" tényállási elem határolja el. E tényállási elem a feltétele a bűntetti minősítésnek. A Btk. miniszteri indokolása is utal arra, hogy e bűntetti tényállás a népgazdaság valamennyi ágában megvalósulhat. Az egyes ágakban — az adottságok különbözősége miatt —- igen eltérőek lehetnek a számottevő hátránynak tekinthető károsodást eredményező tényezők. Az egységes ítélkezés érdekében ezért szükséges annak a meghatározása, hogy az egyes népgazdasági ágakban milyen mérvű károsodás vonja maga után a számottevő gazdasági hátrány megállapítását. 2. Az erdők állaga, az élőf akészlet a népgazdasági vagyon jelentős tényezői, de — amint arra az 1970. évi 28. sz. törvényerejű rendelettel módosított 1961. évi VII. törvény (erdőtörvény: EVT) praeambuluma (1. §) is utal — az erdők a talajvédelmi, a vízgazdálkodást szabályozó, a helyi éghajlatot befolyásoló, egészségvédő és egyéb hasznos rendeltetésüknél fogva is igen fontos szerepet töltenek be. Az is közismert tény, hogy országunk erdőkben szegény, ami a meglevő erdők korszerű kezelésének, az új erdőtelepítéseknek a népgazdasági fontosságát csak növeli.