Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 42. szám

938 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám 6. §. Ha a tanácsi ingatlanközvetítő szerv vagy az Országos Takarékpénztár ingatlant értékesítés cél­jára vásárol, az ilyen vásárlásnál az állami szervek magánszemélyektől történő ingatlanvásárlásáról, eladásnál pedig az állami tulajdonban álló ingat­lanok elidegenítésének szabályozásáról szóló jog­szabályok rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 7- §• (1) Ez a rendelet 1972. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 37/1951. (II. 4.) MT számú rendelet hatályát veszti. (2) Felhatalmazást kap az építésügyi és város­fejlesztési miniszter, hogy a rendelet végrehajtá­sáról — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — gondoskodjék és ennek során az ingatlanközvetí­tési tevékenység körét szabályozza és a díjazás mértékét — az Országos Anyag- és Árhivatal el­nökével is egyetértésben — megállapítsa. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Miniszteri utasítás A közlekedés- és postaügyi miniszter 25/1971. (Közi. Ért. 21.) KPM—AH számú utasítása a vasúti teherkocsiforduló meggyorsításával kapcsolatos intézkedésekről (159 156/1971.) A vasúti teherkocsiforduló meggyorsítása és ezáltal a fuvarkapacitás kedvezőbb kihasználásá­nak biztosítása érdekében — a pénzügyminiszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: 1. §• (1) A vasút a díjszabásban foglaltaktól eltérően a) kocsinként és óránként — a 2. és 3. §-okban foglaltak kivételével — 24 óráig 24,— Ft, 25—48 óráig 100,— Ft. 48 óra után 200 — Ft kocsiálláspénzt, b) a vasútállomások közforgalmú rakdóterüle­tére kirakott és onnan az elviteli határidőn belül el nem szállított küldemények után a díjszabásban meghatározott fekbér ötszörösét, c) az iparvágányon kiürült kocsinak hozzájáru­lása nélkül történő megrakása esetében a díjsza­básban meghatározott kocsibér tízszeresét köteles számítani. (2) A kocsiálláspénznek az (1) bekezdés a) pont­jában meghatározott emelésével azonos arányban kell felemelni a nagy kocsiforgalmat lebonyolító* üzemekkel kötött kocsileszámolási szerződések alapján megállapított kocsiálláspénz összegét is. 2- §• A vasút az 1. § a) pontjában foglaltaktól eltérően a kocsiálláspénzt továbbra is a díjszabás szerint számítja fel: a) tranzit küldemények után, b) nemzetközi forgalomban kirakás nélküli újra­feladás (reexpediálás) esetében, c) tengelycserés tartánykocsik kivételével a szo­cialista országok vasútainak kocsiparkjába besorolt magán tartánykocsik után, d) tranzitkonténerben fuvarozott küldemények után, e) áruforgalmi korlátozás miatt feltartóztatott export küldemények után, legfeljebb 120 óra idő­tartamra, f) fuvarozási akadály esetében az erről szóló ér­tesítő irat elküldésének napját követő 72 óra idő­tartamra, g) rakomány igazítás céljából feltartóztatott kül­demények után. 3. §. (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott kocsi­álláspénz helyett továbbra is a díjszabás szerinti kocsiálláspénzt kötelesek fizetni azok a fuvaroz­tatók, akik a) ugyanezen állomás közforgalmú vagy bérelt rakodóterületén, illetőleg iparvágányán, tíznapon­ként legalább ötven vasúti kocsimennyiséget ki­tevő leadási, vagy feladási kocsiforgalmat bonyo­lítanak le és tíznapos időszakonként a vasúti ko­csiknak legalább 85%-át kocsiálláspénz mentesen kiürítik, illetőleg megrakják, b) az általánostól eltérő kocsileszámolási rend­szer keretében a vasúttal kötött külön megállapo­dásban rögzített, részükre célul kitűzött, csökken­tett kocsi tartózkodási időt — tíznapos leszámolási időszakonként — teljesítik. (2) A legalább tíz vasúti kocsi (20 tengely) be­fogadására alkalmas iparvágány átadási vágányára, illetőleg vágányaira állítható kocsik számát meg­haladó mennyiségű kocsi érkezése esetében az iparvágányra be nem állítható, visszatartott ko­' esik után, az Iparvágány szabályzat alapján meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom