Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 933 rűnek látszik gazdasági, valamint művelődésügyi, egészségügyi bizottság szervezése. Az esetenként felmerülő feladatok ellátását ideiglenes bizottságok útján is biztosítani lehet. 5. Községben és nagyközségben — a 28/1968. (VII. 2.) Korm. számú rendeletben foglaltak alap­ján — gondoskodni szükséges a községi szabály­sértési bizottságok megalakításáról. 6. A tanácstörvény rendelkezései alapján indo­kolt, hogy a megyei tanács a községekben megvá­lasztott megyei tanácstagokból a járásokban ta­nácstagi csoportot hozzon létre. Nincs akadálya a városi tanácstagi csoportok alakításának sem, amelyek feladata főként a városi érdekek képvi­seletének egyeztetése, a tapasztalatok kicserélése. Ugyancsak indokolt, hogy a községi közös ta­nácsba megválasztott tanácstagok csoportjait is megalakítsák saját községük érdekeinek képvise­letére. A megyei tanács járási, illetőleg a községi kö­zös tanács községi tanácstagi csoportjainak fel­adataira, működésének alapvető szabályaira az Irányelv VIII. fejezetének 9. pontja tartalmaz iránymutatást. V. A bizottságok összetétele 1. A bizottság elnökét és tagjait a tanács vá­lasztja [Tt. 60. § (1) bekezdés]. A törvény értelmé­ben az ügyrendi és számvizsgáló bizottság tagjai csak tanácstagok lehetnek, a többi bizottság — így a tervgazdasági bizottság — tagjai többségének pedig tanácstagnak kell lenni. A bizottság felada­tainak eredményes ellátása érdekében munká­jába bevonhat nem bizottsági tagokat is [Tt. 60. § (3) bekezdés]. A tanács a bizottságok nem tanács­tag tagjait a területén működő szervek által — felkérésére — jelölt és más szakemberek közül választja meg [Vhr. 65. § (2) bekezdés]. A nem tanácstag bizottsági tagok megválasz­tásához célszerű a tanács egész működési terüle­tére kiterjedő tevékenységű oktatási, tudományos, egészségügyi szervek, jelentősebb vállalatok, ter­vezőintézetek, pénzintézetek, bíróság, ügyészség, területi szövetségek, érdekképviseleti szervek ré­szére jelölési jogot biztosítani, illetőleg az egyes szakterületeken kiemelkedő tevékenységet végző szakembereket a bizottságba bevonni. Az ügyrendi és a számvizsgáló bizottság felada­tai alapján, hatékony tevékenységük érdekében gondot kell fordítani a megfelelő szakmai ismere­tekkel rendelkező bizottsági tagok kiválasztására. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a bizottsá­gokban betöltött tisztség és a hivatali beosztás el­vileg összeegyeztethető legyen. Nem kívánatos pél­dául, hogy az ügyrendi bizottság tagjai között ap­parátusi dolgozó legyen. 2. A tanács elrendelheti egyes bizottságai mel­lett albizottságok szervezését, egyéb albizottságok működtetéséről a tanács bizottságai döntenek. E formával általában akkor célszerű élni, ha sok, különböző nem tanácsi szerv területi tevékeny­ségének rendszeres összehangolása szükséges olyan bizottsági szervezet kialakításával, amely nem túl­zottan tagolt; a tagolt bizottsági megoldás helyett az albizottsági formát célszerű alkalmazni. A tanács bizottsága élhet azzal a lehetőséggel, hogy munkájába további olyan szakembereket is bevonjon, akik segítik szakértelmükkel, speciális szakmai felkészültségükkel, tapasztalataikkal, ja­vaslataikkal a bizottságok munkájának eredmé­nyességét, hatékonyságát. VI. A bizottságok működése, segítése 1. A bizottságok működéséhez — különösen az első időszakban — fokozott segítséget kell adni a bizottságok önállóságának csorbítása nélkül. Biz­tosítani kell működési feltételeiket, különös gon­dot fordítva megfelelő tájékoztatásukra, mind­azon információk folyamatos megoldására, ame­lyek tevékenységi körük, feladataik ellátásához szükségesek. Segítséget kell nyújtani a bizottságok munka­tervének elkészítéséhez, amely a tanács munka­tervére épül. A bizottságok működésük során: a) Előzetesen megtárgyalják — ágazati-területi koordinációt a nem tanácsi szervekkel is bizto­sítva — és véleményezik a Szabályzatnak megfe­lelően a jelentősebb tanácsi előterjesztéseket, táv­lati terveket. Ilyenek különösen * — a fejlesztési programok, koncepciók, — középtávú és távlati tervek, — jelentősebb ágazati prognózisok, — a bizottság tevékenységi területét érintő ta­nácsülési napirendek stb. A végrehajtó bizottság köteles a bizottság állás­pontját megtárgyalni és figyelembe venni, dönté­séről, elutasítás esetén részletesen megindokolva a bizottságot tájékoztatni. b) összehangoló tevékenységük tartalma a köz­ponti és helyi érdekek egyeztetése, a területi elv érvényesítése, az arányos településfejlesztés, a ta­nácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének biztosítása a tanács működési területe egészén. c) A tanács- és végrehajtó bizottsági döntése­ket megelőzően kialakítják állásfoglalásaikat a te­rület- és településfejlesztést, a lakosság életviszo­nyait közvetlenül érintő fontosabb kérdésekben. Előkészítő tevékenységük kiterjed a hatékonyabb megoldások kidolgozására, ennek megfelelő alter­natív javaslatok testület elé terjesztésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom