Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 1. szám

24 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám •tetni az ország nevét. A kerületekre osztott városokban születetteknél a kerület római számát is [be kell jegyezni. I 15. Az állandó és az ideiglenes lakcímváltozások Rovataiban az adatokat a bejelentés napjának megfelelően kell bejegyezni. 16. Az igazolvány anyakönyvi részébe családi állapotként nőtlen, hajadon, nős, férjes, özvegy, el;vált megjelölés jegyezhető be. A nős és férjes személyeknél a többi adatok kitöltése az igazolvány tulajdonosa személyi adatainak bejegyzésére vonatkozó szabályok szerint történik. A feleség nedveként kizárólag a leánykori név jegyezhető be. [Az ideiglenes személyi igazolványba — ha azt a családi állapot tisztázatlansága miatt adták ki — ia megfelelő rovatba a „nem igazolt" szavakat jegyzi be a rendőrkapitányság. 17. A házasságkötést vagy a házasság megszűnését a személyi igazolvány anyakönyvi változások oldalára kell bejegyezni. A házasságkötést az előr renyomtatott rovatoknak megfelelően kell beírni, a megszűnést pedig oly módon, hogy a bejegyzésből annak ténye (oka), az ügyben eljárt bíróság megnevezése, jogerős ítéletének száma, időpontja, az új családi állapot és a nőknél a névviselési jog is kitűnjön. •» 18. Az anyakönyvi változások oldalára kell bejegyezni a házastárs, valamint az igazolványba bejegyzett és a 18. életévét még be nem töltött gyermek személyi adataiban beállott változásokat, valamint a halálesetet a halál helyének és idejének megjelölése mellett. A házastárs elhalálozása esetén az új családi állapotot is be kell jegyezni. Ugyanitt lehet törölni annak a gyermeknek az adatait, aki fölött az igazolvány tulajdonosának szülői felügyelete megszűnt. 19. Ha a 18 éven aluli gyermek az igazolvány tulajdonosával azonos családi nevet visel, csak jutónevét kell bejegyezni, örökbefogadott gyermek ^esetén az örökbefogadás tényére utálni nem szabad. A régi mintájú igazolványokba is a 18 éven aluli gyermekeket kell bejegyezni, függetlenül attól, hogy az előrenyomott szöveg a 16 éven aluli gyermekek bejegyzésére hív fel. 20. Az új munkahelyet (a felsőbb tanintézet megnevezését) munkábaállás, illetőleg a felsőbb Iskolai tanulmányok megkezdésekor az utólagos bejegyzések teljesítésére jogosult szerv írja be. A munkaviszony kezdeteként az adott munkahelyre történt belépés (iparigazolvány kiadásának, nyugdíjjogosultság kezdetének stb.) napját kell feltüntetni. Ha az igazolvány tulajdonosának alkalmaztatási minősége azonos munkahelyen változik (pl. bejárónőből orvosírnok lesz) és ennek átvezetését kéri, be kell jegyezni a munkaviszony megszűnését, majd a következő rovatba újból be kell írni ugyanezt a munkahelyet és az új foglalkozást az eredeti belépés időpontiával. Nyugdíjasoknál a munkáltató nevének rovatába a „nyugdíjas" szót kell beírni, a második sorban pe_dig a nyugdíj törzssz4mot kell feltüntetni. A foglalkozás, alkalmaztatási minőségrovatba vízszintes vonalat kell húzni. Nem szabad a személyi igazolványba bejegyezni a tanulók szünidei, a'nyugdíj ások kisegítő foglalkoztatását, másodállásokat, valamint az 1 hónapot meg nem haladó alkalmi vagy idényjellegű munkavállalást. 21. A hónapok nevét mind az igazolványba, mind az adatlapon betűkkel kell kiírni. Rövidítéseket a születési idő kivételével a keltezések hónapjainak jelölésénél lehet alkalmazni, számokat azonban nem szabad használni. Ha az állampolgár az adatlapon a hónapot számmal jelölte, s az nem jól, vagy egyértelműen olvasható az adategyeztetés alkalmával, betűkkel fölé kell írni. II. Lakcímbejelentéssel kapcsolatos feladatok 1. A lakcím bejelentési kötelezettség fennáll —. tehát el kell fogadni — abban az esecoen is, ha a beköltözés vagy a lakóhely végleges elhagyásának jogszerűsége tekintetében bírói vagy államigazgatási eljárás van folyamatban. 2. Minden lakcím bejelentésére kötelezett személy, amennyiben csak egy lakást tart fenn — függetlenül a lakás használatával kapcsolatos megegyezéstől, jogvitáktól — annak címét állandó lakcímként köteles bejelenteni. Ideiglenes lakcím bejelentés csak állandó lakóhely fenntartása mellett fogadható el. 3. A lakcím megszűnésének bejelentését el kell fogadni az új lakóhely szerinti rendőrkapitányságnál, ha az előző lakóhely szerinti bejelentő szervnél ez nem történt meg és a visszautazás jelentős költségkihatással, munkából való kieséssel jár együtt, vagy ezt az állampolgár betegsége, illetve idős kora indokolja. Ilyen esetben hivatalból történik a lakcím megszűnésének bejelentése, ezért az érintett személyt a szakigazgatási szerv köteles az illetékes rendőrkapitánysághoz irányítani. 4. A munkásszálláson, építkezés felvonulási lakóépületében lakó személy lakcímének vagy lakcímváltozásának . bejelentését a vezető vagy gondnok is elvégezheti. A lakcímet állandónak kell tekinteni, ha a bejelentkező más állandó lakóhellyel nem rendelkezik. 5. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímváltozásáról szóló bejelentést el kell fogadni a gondnok lakóhelye szerint illetékes bejelentési szervnél is. A gondnok köteles a 4/1969. (XI. 17.) B M számú rendelet 7. § a) pontjában meghatározott nyomtatványt kitölteni és aláírni. A bejelentőlapok I. és II. szelvényeire rá kell vezetni a „gondnokolt" szót, hátoldalára a gondnok családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi igazolványának sorozatát, számát, lakcímét és a bírósági határozat számát. 6. A lakcímváltozás bejelentésének végrehajtásakor a gondnokolt adatairól ki keU állítani az új lakcímről szóló II. számú beielentőszelvényt, hátoldalára rá kell vezetni a gondnok nevét, lakcímét és személyi i gazolvánvának számát-; alá kell írni, nedves körbélyegzővel le kell bélyegezni és át kell