Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 43. szám

836 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám (3) Egyes termékek fogyasztói árának a lakos­ság szélesebb rétegeit érintő hatósági intézkedés­sel történő emelése esetén jövedelempolitikai in­tézkedések útján vagy más termékek hatósági árának csökkentése révén gondoskodni kell arról, hogy egyetlen jelentősebb réteg életszínvonala se csökkenjen. A pénzügyi politika irányelvei 46. §. (1) Az állami költségvetés egyensúlyának előmozdítása és a vállalatok elé állított hatékony­sági követelmények fokozása céljából, összhang­ban a szabályozó eszközök továbbfejlesztésére vo­natkozó irányelvekkel — biztosítani kell, hogy az állami bevételek a gazdaság- és a társadalompolitikai célkitűzések ál­tal indokolt, az állami költségvetést terhelő fel­adatokkal összhangban emelkedjenek, — a termelő ágazatok fejlesztésében csökken­teni kell a költségvetésből rendelkezésre bocsátott eszközök arányát, — mérsékelni kell — különösen a veszteség­térítő jellegű — állami támogatásokat, — ésszerű takarékosságot kell érvényesíteni a társadalmi közös fogyasztást szolgáló kiadásoknál. (2) A költségvetés megszilárdítására vonatkozó intézkedések és az árszínvonal szilárdságának elve között összhangnak kell lennie. 47. §. (1) A vállalati nyereségképzés szabályai fokozottabban tükrözzék a tevékenység hatékony­ságát és a népgazdaság fejlesztési céljaiból adódó követelményeket. (2) A népgazdasági és vállalati érdekek jobb összehangolása érdekében erősíteni kell a vállala­toknak és dolgozóiknak a nyereség növeléséhez, a lekötött termelési tényezők jobb kihasználásához fűződő érdekeltségét, fokozni kell a vállalati és személyi jövedelmek differenciálását. (3) A nyereség központi szabályok szerint adó alá esik, adózás után — központi szabályozás sze­rint — fejlesztési, részesedési és tartalék alapra osztandó fel. Az alapok képzésének szabályozásá­nál figyelemmel kell lenni a terv célkitűzéseire, különösen a felhalmozás és a fogyasztás tervezett arányaira. A részletes szabályok és mértékek ki­alakításakor törekedni kell arra, hogy — fokozódjék a nyereség növelésében való vál­lalati és személyi érdekeltség, — a termelés fejlesztése, a jövedelmek felhasz­nálása a tervvel összhangban alakuljon, — a szabályozók segítsék elő a gazdasági és pénzügyi egyensúly erősödését. 48. §. (1) A központi beruházási döntések mel­lett a pénzügyi politika ösztönözze hatékonyan a vállalati beruházási tevékenységet. Lehetővé kell tenni, hogy az egymással termelési, forgalmazási kapcsolatban álló vállalatok — a szabályozás ke­retein belül — fejlesztési alapjaikat egymás kö­zött, kölcsönös előnyöket biztosító megállapodások alapján, ideiglenesen vagy véglegesen átcsoporto­síthassák, illetve fejlesztési eszközeiket — azok hatékonyabb befektetése érdekében — együttesen, közös gazdasági célra használhassák fel. (2) A vállalatok fejlesztési alapjukat beruházás­ra és forgóalapnövelésre saját döntéseik szerint használják fel. A népgazdasági terv célkitűzései megvalósításának előmozdítására a vállalati be­ruházási pénzforrások — indokolt esetben — adó­kedvezménnyel, az amortizációnak az átlagosnál nagyobb mértékű visszahagyásával, fejlesztési köl­csön nyújtásával, költségvetési juttatásokkal stb. kiegészíthetők, illetve támogathatók. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti beruházásokat — a termelési követelményektől függősn — az állami költségvetés keretein belül támogatni kell. A hitelpolitika irányelvei 49. §. (1) A hitelrendszer a tervben szereplő köz­ponti célkitűzések érvényesülését, az egyensúlyi helyzet megvalósulását, illetve megszilárdítását tá­massza alá. A hitelezés irányát és fő feltételeit a Kormány szabályozza. (2) A hitelezés során biztosítani kell a források és a hitelnyújtás összhangját. Hitelt csak hitel­képes gazdálkodó szervezetek kaphatnak, meg­felelő anyagi fedezet mellett, a saját eszközök szükséges mértékű kiegészítésére. 50. §. A központi szabályozással — reális haté­konysági követelményeket támasztva — el kell érni, hogy a hitel gazdaságilag ösztönzőleg has­son a fő fejlődési arányokra és a terv által meg­jelölt főbb arányok megvalósítását az eszközök átcsoportosításával is segítse elő. Erősíteni kell a hitelpolitika szelektív jellegét a rendelkezésre álló hitelforrások leghatékonyabb, a népgazdaság szempontjából legfontosabb területek közötti fel­osztása érdekében. 51. §. A beruházási folyamat befolyásolása érde­kében a hitelezés során — meghatározott célokra — előnyöket kell nyújtani. A beruházási hiteligé­nyek közül — a népgazdasági vagy kiemelt célok keretén belül — részesüljenek előnyben az ala­csonyabb építési igénnyel járó, rekonstrukciós jel­legű, műszaki haladást szolgáló gépberuházások. A hiteligények elbírálása elsősorban a fejlesztés gazdasági hatékonysága, a beruházás jövedelme­zősége alapján történjék. 52. §. A tartósan lekötött forgóeszközöket a vál­lalatoknak fejlesztési alapjukból képzett forgó­alappal kell fedezniök. Ez a kötelezettség átmene­tileg középlejáratú forgóalap hitellel megelőlegez­hető. A közép- és rövidlejáratú forgóeszköz hitele­zéssel is hatni kell a forgóeszközök forgási sebes­ségének növelésére annak érdekében, hogy a fel­halmozási alapon belül a készletnövekedés aránya csökkenjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom