Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 43. szám

43. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 833 (4) A külkereskedelmi áruforgalom növekedését a hazai és a nemzetközi vállalati kapcsolatok fejlesztésével és új formáinak alkalmazásával is elő kell mozdítani. Bővíteni kell a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, a licenciák és technológiai eljárások átvételét és átadását, a tudomány os-műBzaki, a termelési és a piaci együttműködés különböző formáit. VII. FEJEZET A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI Foglalkoztatottság 32. §. (1) A foglalkoztatottak száma — népgazdasági szinten — mintegy 190—210 ezer fővel növekedjék. A nem mezőgazdasági ágazatokban a létszámnövekedés mintegy 320—360 ezer fő. A mezőgazdaság munkaerőszükséglete a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként mintegy 100—150 ezer fővel csökken. Az ipar munkaerőfelhasználását — az előző ötéves időszakhoz viszonyítva — mérsékeltebb ütemben kell növelni. (2) A foglakoztatás terén a következő alapelveket kell érvényre juttatni: — az ipari és az építőipari vállalatok a munka termelékenységének erőteljes fokozása érdekében csak a feltétlenül szükséges létszámot foglalkoztassák, — elő kell segíteni a termelés szerkezeti változásai által megkívánt munkaerőmozgást és el kell kerülni a munkaerő társadalmilag indokolatlan vándorlását, — növelni kell a szolgáltatásban foglalkoztatottak számát. A lakosság jövedelmei i 33. §. (1) A tervidőszakban a reálbér — a hatékonysági követelmények teljesítése mellett — 16—18%-kal növekedjék; az eddiginél inkább legyen meghatározó szerepe a reáljövedelem emelkedésében. Az egy főre jutó reáljövedelem 25— 27%-kal emelkedjék. (2) A reálbér és a reáljövedelem növelésének főbb eszközei: a) a termelő ágazatokban a hatékonysági követelmények teljesítése esetén az átlagkeresetek növekedése, a fejlődést zavaró béraránytalanságok megszüntetése bérkorrekciók útján; b) a költségvetési szerveknél az átlagosnak megfelelő évi keresetnövekedés mellett egyes rétegeknél központi bérpolitikai intézkedések megvalósítása; c) egyes pénzbeni szociális juttatások (a családi pótlék, a nyugdíjak stb.) emelése. (3) A mezőgazdasági termelés ütemének és hatékonyságának javulása alapján a paraszti lakosság jövedelmének emelkedése a munká3 és alkalmazotti jövedelmek növekedésével azonos mértékű legyen. A lakosság áruellátása 34. §. (1) A nemzeti jövedelem növekedéséve] összhangban a lakosság fogyasztásának 29—30%kal való emelkedését kell lehetővé tenni. Az áruellátás megalapozásában számolni kell a tartós javak iránti kereslet fokozódásával és a lakosság megtakarításainak növekedésével. (2) Az élelmiszerekből és az élvezeti cikkekből az ellátás tovább javuljon. Lehetővé kell tenni, hogy a várható kereslettel összhangban némileg csökkenjen a zsiradék és a szénhidrát fogyasztás, s növekedjék az állati fehérje és a vitamintartalmú élelmiszerek fogyasztása. Személyenként 65—67 kg-os húsfogyasztás fedezetét kell megteteremteni. (3) Gondoskodni kell a ruházati cikkek forgalmának 35—36%-os növeléséről, a korszerű, jobb minőségű termékek iránt növekvő kereslet kielégítéséről, a kötöttáruk és lakástextiliák forgalmának az átlagot meghaladó mértékű fejlődéséről. (4) A műszaki cikkek iránt a technikai fejlődés következtében jelentősen növekvő keresletet ki kell elégíteni. Legalább 300 ezer db személygépkocsit kell a lakosság részére értékesíteni. Ezzel összhangban fejleszteni kell az autó- és az alkatrész forgalmazást, az üzemanyag töltőállomások hálózatát. (5) A lakosság részére az építőanyag és a bútor értékesítést legalább 50—50%-kal kell növelni. A tüzelőanyag értékesítésben a lakosság igényeivel összhangban emelkedjék a korszerű tüzelőanyagok aránya. (6) Számottevő fejlődést kell elérni a lakosság szolgáltatási igényei kielégítésében; különösen a textiltisztítást, a lakáskarbantartást, a személygépkocsi javítást és karbantartást, a háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatásokat kell nagymértékben fejleszteni. in Lakásellátás, víz- és csatornaközmű fejlesztés 35. §. (1) A tervidőszakban mintegy 400 ezer lakást kell megépíteni. 180—200 ezer lakás építése központi állami és vállalati forrásokból valósuljon meg. A tanácsi lakások legalább 40 százaléka bérlakás,-továbbá legalább 33 százaléka szövetkezeti lakás legyen. A magánlakásépítést hitellel és más kedvezményekkel kell támogatni. Központi állami lakásépítésre mintegy 56 milliárd Ft beruházást kell fordítani. (2) A városok és a munkáslakta települések la-