Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 40. szám

794 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám d) A főmérnökök (műszaki osztályvezetők) tan­folyamának tematikájához: — szervezés, — medikai ismeretek, — munkavédelem, — műszaki üzemfenntartás, — kórházi géptan, — orvosi műszerismeret, — energiagazdálkodás, — műszaki tervezés, — egészségügyi építészeti ismeretek. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 10/1970. (Ép. Ért. 26.) É V M számú utasítása a kéményseprSipari tevékenység egyes kérdéseiről A kéményseprőipari tevékenység gyakorlásáról szóló 19/1970. (IX. 5.) ÉVM számú rendelet* alapján — a tűzrendészeti vonatkozású kérdések tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben — az alábbi utasítást adom ki: Fogalmi meghatározások 1. §• (1) A kéményseprőipari tevékenység ellátása szempontjából rendeltetésük szerint az egyes ké­ménytípusok a következők: A) Lakóépületi kémény: amely a lakások vagy a lakások hőellátási igényét meg nem haladó nem lakás céljára szolgáló helyiségek hőellátását bizto­sító tüzelőberendezések égéstermékeit vezeti el. — Háztartási (szabvány) kémény: az olyan lakó­épületi kémény, amelybe a tüzelőberendezések csak egy épületszintről köthetők be és kívülről végzett munkával tisztítható; ide tartozik az ún. etázskémény is. — Mászható kémény: az olyan lakóépületi ké­mény, amelybe a tüzelőberendezések csak egy épületszintről köthetők be és belülről végzett munkával tisztítható; ilyen kéménynek minősül az ún. boltolt és nyitott kémény is. — Gyűjtő (termofor) kémény: az olyan lakó­épületi kémény, amelybe a tüzelőberendezések két vagy több épületszintről köthetők be és kívülről végzett munkával tisztítható. B) Ipari (ipari jellegű) kémény: amely a laká­sok hőellátási igényét meghaladó épület, illetőleg * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 38. szá­mában. helyiség tüzelőberendezésének vagy központi hő­ellátó berendezés kazánjának égéstermékeit vezeti el. (Általában 20 dm2 rostélyfelületű, ennek hiá­nyában 0,5 m2 fűtőfelületű ipari jellegű tüzelő­berendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgál.) — Üzemi kémény: az olyan ipari kémény, amely kívülről végzett munkával tisztítható. — Központi kémény: az olyan ipari jellegű kémény, amely központi hőellátó berendezés ka­zánjának égéstermékeit vezeti el, általában 50 000 kcal ó összteljesítményen felüli tüzelőberendezé­seket szolgál ki és kívülről végzett munkával tisz­títható. — Gyárkémény (gyári jellegű kémény): az olyan ipari kémény vagy olyan • központi hőellátó berendezés kazánjának égéstermékeit elvezető ké­mény, amely belülről végzett munkával tisztítható. (2) A kéményseprőipari tevékenység ellátása szempontjából a kémény tartozékok a következőki a) füstcsatorna: a füstcső bekötésétől, illetve a kazán betorkolásától a kéményig terjedő 60 cm­nél hosszabb füstelvezető; b) koromgyűjtő akna (koromzsák): a kémény­nek a legalsó betorkolás alatti része; ha az ipari (ipari jellegű) kéménynek a füstcsatorna alsó szintjétől lefelé haladó része nincs, úgy a kémény felső csatornaszintig terjedő részét kell korom­gyűjtő aknának tekinteni; c) füstsíp: a kémény falba vagy a füstcsatorna falába vágott 60 cm-nél nem hosszabb falhüvely­lyel ellátott nyílás, amely a tüzelőberendezés ké­ménybe történő bekötésére szolgál; d) kémény toldó: hézagmentesen csatlakozó, nem éghető anyagból készült cső a kémény felső ré­szének meghoszabbítására, illetőleg a kedvezőtlen szélhatások kiküszöbölésére; e) szikrafogó: a szikrák kijutásának megakadá­lyozására, illetőleg szikratörés céljából a kémény felső végződésére szerelt kéménytartozék. (3) A kéményseprőipari tevékenység ellátása szempontjából a kémények használat szerinti megoszlása a következő: a) Folyamatos használatra szolgáló kémény: amely az épület, illetőleg helyiség rendeltetésének megfelelően egész évben biztosítja a rákapcsolható tüzelőberendezések égéstermékeinek elvezetését; különböző rendeltetésű helyiségek közös kéményét is folyamatos használatra szolgálónak kell tekin­teni, ha legalább az egyik helyiség — rendeltetése szerint — folyamatos hőellátást igényel (ilyen pl. a konyha, a fürdőszoba, az ötnél több lakást ki­szolgáló mosókonyha és a kizárólag egy helyiség­ből álló lakás). b) Idényjellegű használatra szolgáló kémény: amely az épület, illetőleg helyiség rendeltetésének megfelelően az év meghatározott időszakában hivatott biztosítani a rákapcsolható tüzelőberen­dezések égéstermékeinek elvezetését. c) Használaton kívüli kémény: amelyre az épü­let, illetőleg helyiség más rendszerű hőellátása vagy rendeltetésének megváltoztatása miatt nincs szükség és ezért mind a kémény tetejét, mind az

Next

/
Oldalképek
Tartalom