Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 1. szám

l.szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11 (2) Zár alá vétel esetén a lefoglalt ingóságo­kat megőrzésükre alkalmas helyen le kell zárni. A zár jogtalan felnyitása vagy a pecsét eltávolítása a büntető jogszabályokba ütköző cselekmény. Vhr. 44. §. (1) Az ingóságok lefoglalásáról jegy­zőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a) az adóhatóság megnevezését, a végrehajtási jegyzék szerinti köztartozás összegét; b) a foglalást végzők, a tanú, a hátralékos, ille­tőleg a jelenlevő nagykorú családtag vagy meghatalmazott nevét és személyi adatait; c) a foglalás helyét és időpontját; d) a lefoglalt ingóságokat és azok becsértékét tételesen; e) az eljárás során felmerült lényegesebb körül­ményeket (foglalás elhalasztása, eredmény­telen foglalás, zár alá vétel stb.); /) a hátralékos, illetőleg a jelenlevők észrevé­teleit vagy kifogásait. (2) A jegyzőkönyvet az adóhatóság dolgozója, a becsüs, a tanú, a hátralékos, illetőleg a jelenlevő egyéb érdekeltek írják alá. A hátralékos részéről az aláírás megtagadása a foglalás érvényességét nem befolyásolja. Az aláírás megtagadását a jegy­zőkönyvben fel kell tüntetni. (3) A foglalási jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt — az ered­ménytelen foglalást kivéve — a hátralékosnál (egyéb érdekeltnél) kell hagyni, a másik példányt végrehajtási jegyzékhez kell csatolni. (4) A foglalási jegyzőkönyvet az adóhatóság ve­zetője tizenöt napon belül köteles felülvizs­gálni, ennek megtörténtét aláírásával igazolni és jogszabálysértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni. (5) Ha a. foglalást követően újabb köztartozás Válik esedékessé, a felülfoglalásra vagy újabb foglalásra nézve a Vht. 76. és 77. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Vhr. 45. §. (1) A foglalás tizenöt nap elteltével válik jogerőssé, ha ez idő alatt ellene halasztó hatályú jogorvoslattal — adóbehajtási kifogással „vagy igényperrel — nem éltek. (2) Ha a hátralékos a köztartozását vagy a le­foglalt ingóságok becsértékének legalább 75%-át megfizeti, az adóhatóság a foglalást feloldja. Ilyen esetben a zár alá vételt meg kell szüntetni. A hatósági őrizetbe vett ingóságokat a hátralékos sa­ját költségén tartozik visszaszállítani. A foglalás feloldását a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tün­tetni. 2. Értékesítés Vhr. 48. §. (1) Az adóhatóság a foglalás jog­erőre emelkedését követő nyolc napon belül kö­teles a lefoglalt ingóságok értékesítése iránt in­tézkedni, ha a köztartozást időközben nem ren­dezték. (2) A lefoglalt ingóságok elszállításának, ille­tőleg értékesítésének időpontjáról, valamint az értékesítés módjáról a hátralékost legalább három nappal előbb írásban értesíteni kell. (3) Élő állatot csak az értékesítés napján, vagy az azt megelőző napon szabad összegyűjteni. Ha az értékesítés elmarad, az állatot a hátralékosnak a következő értékesítés időpontjáig vissza kell adni. . (4) Nincs helye a lefoglalt ingóságok elszállí­tásának, illetőleg értékesítésének, ha a hátralékos a végrehajtás során kiegyenlítette köztartozását. Az adóhatóság vezetője — a hátralékos személyi, szociális, gazdasági körülményeire és a hátralék összegére is tekintettel — a becsérték 75%-ánál kisebb összeg befizetése esetén az értékesítést meghatározott időre elhalaszthatja. (5) A lefoglalt ingóságok elszállítása alkalmával két példányban „Elszállítási jegyzőkönyv"-et kell készíteni. A jegyzőkönyv egyik példányát a hátra­lékosnál kell hagyni az átvétel elismeréseként, a másik példányt a foglalási jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Vhr. 47. §. Az értékesítés az alábbi módokon történhet: a) más szervnek eladás vagy értékesítésre át­adás, h) ingóárverés, c) szabadkézből eladás útján. a) Más szerv részére eladás vagy értékesítésre átadás Vhr. 48. §. (1) A lefoglalt ingóság más szerv részére történő eladásával vagy átadásával kapcso­latban a Vht. 85—91. §-aiban foglalt rendelkezé­seket kell alkalmazni. (2) Az adóhatóság a lefoglalt ingóságokat be­szállításuk előtt írásban ajánlja fel megvételre, illetőleg értékesítésre. Az átiratban közölni kell azok megnevezését, becsértékét, valamint az el­lenérték befizetésére szolgáló adóbeszedési számla megnevezését és számát is. (3) A más szervnek átadott ingóságokról az adó­hatóság „Nyilvántartásit köteles vezetni, amely­nek tartalmaznia kell az ingóságokra és értékesíté­sükre vonatkozó valamennyi lényeges adatot. b) Ingóárverés Vhr. 49. §. (1) Ingóárverésnek a Vht. 93. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontjában említett esetben vagy akkor van helye, ha az ingóságnak a keres­kedelmi szerv útján történő értékesítése a Vht. 85—91. §-a szerint nem vezetett eredményre. Az ingóárverést az adóhatóság foganatosítja az ille­tékes tanács végrehajtó bizottsága kiküldöttének jelenetében, a Vht. 94—105. §-aiban foglalt ren­delkezések értelemszerű alkalmazásával. (2) Az árverésben — a Vht. 98. §-ának (2) be­kezdésében említetteken kívül — vevőként nem vehetnek részt az illetékes államigazgatási szerv dolgozói, azok családtagjai, valamint a hatósági tanúk sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom