Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 26. szám

554 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám Vegyes rendelkezések Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója „Az egészségügyet érintő fontosabb jogszabályok'' c. kiadvány megrendeléséről Az Egészségügyi Minisztérium 1969-ben közre­adta az „Egészségügyi jogszabályok tárgy- és számmutatója" második kiadását. Kétségtelen, hogy teljes értékű segítséget valamennyi hatályos jogszabály szövegét tartalmazó kiadvány nyújtott volna, ilyen kiadásra azonban ez idő szerint nem kerülhet sor. Az Egészségügyi Minisztérium a lehetőségek határain belül mégis meg kívánja könnyíteni az egészségügyi szervek, intézetek, dolgozóik munká­ját és ezúttal közreadja azoknak az egészségügyi igazgatási vonatkozású jogszabályoknak szöveges gyűjteményét, amelyek a legutóbbi két-három év­ben a gazdasági mechanizmus új rendszere kap­csán jelentek meg. A kiadvány többek között tartalmazza az Egész­ségügyi Minisztérium, a tanácsi egészségügyi szakigazgatási szervek szervezeti és működési sza­bályzatát, az egészségügyi intézmények gazdasági szervezetére és gazdálkodására vonatkozó jogsza­bályokat, az egészségügyi dolgozók munkaviszo­nyára, bérezésére, kinevezésére, a személyzeti ügyek intézésére stb. vonatkozó legújabb minisz­teri utasításokat, jelenleg hatályos szövegükben, az alaprendelkezéseket a módosító jogszabályok­kal szerkezetileg egybedolgozva. A kiadvány a Medicina Könyvkiadó (Budapest, ,V., Beloiannisz utca 8.) gondozásában jelenik meg, könyvárusi forgalomba nem kerül, a Me­dicina Könyvkiadóhoz küldendő megrendeléssel szerezhető be. A kiadó a megrendelt példányokat utánvéttel küldi meg a megrendelőknek. A kiad­vány előreláthatólag folyó év augusztus havában jelenik meg, ára kb. 70 forint. Célszerű és kívánatos, hogy az egészségügyi szakigazgatási szervek, valamint az egészségügyi intézetek, intézmények, szolgálatok, vállalatok és szervek a kiadványt rendeljék meg mindazon dol­gozóik számára, akik azt feladatuk ellátásához használhatják. A kiadvány a költségvetésben erre a célra előirányzott hitel terhére szerezhető be. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank 404/1970. MNB—MBB számú együttes tájékoztatója az árvízkárosult mezőgazdasági nagyüzemeknek nyújtható hitelekről A Kormány 1017/1970. (V. 30.) számú határozatában ren­delkezést adott ki az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről. A kormányhatározat szerint a mezőgazdasági nagyüze­mek álló- és forgóvagyonában keletkezett károkat részben az Állami Biztosító térítéséből, részben az állami költ­ségvetés támogatásából, valamint egyéb társadalmi jutta­tásokból kell rendezni. Amennyiben ezek a térítések a szükséges pénzügyi forrásokat teljes egészében nem fede­zik, a különbözetre a mezőgazdasági nagyüzemek (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai) a Magyar Nemzeti Banktól, illetve a Magyar Beruházási Banktól (a továbbiakban: Bank) hitelt igényelhetnek. 1. Az árvízkárosult nagyüzemek részére állóeszközeiket ért károk helyreállítása, pótlása céljára a Bank beruhá­zási hitelt engedélyezhet. A hitel összegének megállapí­tásánál a rendelkezésre álló saját eszközök mellett az Állami Biztosító által fizetett térítés, illetve visszafize­tési kötelezettség nélkül beruházási célra nyújtott egyéb támogatások összegét is számításba kell venni. A beru­házási hitel maximálisan 15 éves lejáratra engedélyezhető évi 5%-°s kedvezményes kamat mellett. 2. Az árvízkárosult mezőgazdasági nagyüzemek a folyó évi üzemviteli költségeik zavartalan folyósításához is igényelhetnek hitelt. Ha az üzem várhatóan veszteséggel zárja az évet, azonban azt egy éven belül (az 1971. év­ben) előreláthatólag kigazdálkodja, a szükséges hitelt óva­dék nélkül engedélyezi a Bank. Ha a hitel visszafizetése egy éven belül nem valósulhat meg, a hitelt a Bank le­tétbehelyezett óvadék fedezete mellett engedélyezi. 3. A termelőszövetkezeteknél, amennyiben a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanításokkal együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jöve­delemszintet — az előző két év átlagának 80%-át — a tényleges jövedelem kiegészítésére is nyújtható az előző 2. pont szerinti hitel. A hitel lejáratát, visszafizetésének módját és lehetőségeit a Bank egyedileg vizsgálja meg. A végleges lejáratról döntést csak a zárszámadási adatok ismeretében hoz. E hitel lejáratát 1—3 évben állapíthatja meg a Bank, a termelőszövetkezetek teherbíróképességét figyelembe véve. 4. Mind a beruházási, mind az üzemviteli hitelkérelme­ket az illetékes számlavezető bankszervhez kell benyúj­tani. A bankszervek a hitelezés kérdésében soron kívül intézkednek. Magyar Nemzeti Bank Magyar Beruházási Bank Az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatban felmerülő munka díjazása, a kiesett munka elszámolása a termelőszövetkezetekben (A MÉM Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály közleménye) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben fog­lalkoztatott tagok és családtagok munkadíjazásá­val, valamint a termelőszövetkezetekkel munka­viszonyban álló alkalmazottak bérezésével, az ár­víz miatt kiesett munkaidő elszámolásával kap­csolatban az alábbi tájékoztatást adjuk. 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és munkaviszonyban álló alkalmazottak részére — fizetett közerőként történt igénybevételük ese­tén — a védekezés irányítását végző vízügyi szer­vek a munkavégzés időtartamára a közerőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom