Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 437 — a vasút mentén levő erdőknél a tűzvédő-ös­vények (pászták) létesítésére és rendszeres karban­tartására ; — a tüzelésre kijelölt helyeknél a tüzelés szabá­lyaira az erdőbe vezető valamennyi út bejáratánál a dohányzási és tűzgyújtási tilalomra figyelmez­tető-táblák elhelyezésére; — a veszélyeztetett, vagy gyakran látogatott erdőterületeken — a szükségnek megfelelően — őrök biztosítására; — az erdőterület mellett levő területeken a tűz­gyújtás, a gazégetés szabályainak betartására. d) A tűzvédelemre való tervszerű felkészülés ér­dekében a mezőgazdasági üzemek és az erdőgazda­ságok vezetői biztosítsák, hogy a szükséges műsza­ki- és anyagi feltételek kielégítése (pl. tűzoltófel­szerelések pótlása, beszerzése, ellenőrzése; az erő­és munkagépek műszaki és tűzrendészeü felkészí­tése stb.) megtörténjék. e) Javítani kell a tűzrendészeü oktató és propa­ganda munkát. Az aratást, a betakarítást megelő­zően az üzemek valamennyi dolgozója előtt ismertetni kell a kalászos gabonákra, valamint az erdőkre vonatkozó megelőző tűzrendészeti rendel­kezéseket és a helyi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai útján a lakosság körében is fokozni kell a fel­világosítást. A megelőző munka hatékonyságának növelése érdekében az illetékes tűzrendészeti hatósággal együttműködve az eddiginél szigorúbban kell el­lenőrizni az előírt rendelkezések betartását és sza­bálytalanság esetén a vétkes személyek felelősség­revonása iránt haladéktalanul kell intézkedni. A Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a SZOT együttes közleménye az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatosan felme­rülő munka díjazásírói, a kiesett munkaidő elszá­molásáról és a felajánlott munkarend szerinti meghaladó teljesítményekért járó bérek elszámo­lásáról 1. Az árvíz elleni védekezési munkára beosztott vagy igénybe vett dolgozó részére a 15/1957. (IV. 3.) PM számú rendelet, valamint az ennek végre­hajtására kiadott 7/1959. (V. É. 6.) OVF számú utasításban foglaltak alapján kell díjazást fizetni. A rendelkezésben foglalt átlagkereset számítá­sánál a 7/1967. (X. 8.) Mü.M. számú rendeletben 1 foglaltakat kell alkalmazni. A hivatkozott rendel­kezések alapján a dolgozó részére a szokásos napi munkaidejének megfelelő időtartamú igénybevé­telnél az átlagkereset folyósítása és a dolgozó részére felmerülő kiküldetési költségtérítése a vállalatot terheli. Ezért a vállalatoknak ügyelni kell arra, hogy a védekezésnél igénybevett dol­gozók késedelem nélkül kapják meg a részükre járó költségeket. Előre hívják fel a dolgozók fi­gyelmét az esetleges igazolások beszerzésére, hogy ezzel is elejét vegyék az indokolatlan késedelem­nek. 2. Az 1, pontban foglaltakat kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a dolgozó az ár­vízveszély következtében: r— a munkahelyén, illetőleg a vállalat telephe­lyén vesz részt védelmi munkában a válla­lat intézkedésére, — a saját ingatlanát, ingóságait menti, illetve — önkéntes vállalással (munkásőr stb.) vesz részt a védelmi munkában. Az utóbbi két esetben a mentési, illetőleg a vé­delmi munkában való részvételt a dolgozónak a tanács vb által adott igazolással kell bizonyítania. 3. Az előző pontokban azok az esetek merül­tek fel, amikor a dolgozók munkahelyükön vagy lakóhelyükön árvízvédelmi munkát végeznek. Ezen túlmenően vannak esetek: a) amikor a dolgozók az árvíz vagy kitelepíts következtében nem tudnak munkahelyükön meg­jelenni. Azoknak a dolgozóknak, akik az árvíz követ­keztében munkahelyüket felkeresni nem tudják és árvízvédelmi munkára igénybevéve nincsenek, a dolgozó lakóhely, illetőleg a kitelepítés helye szerint illetékes tanács vb segélyt folyósít és azt a szociális gondozási kiadásai között számolhatja el. A segély összeget általában napi 50 Ft-ban helyes megállapítani. Nem részesíthető segélyben akinek keresetében kiesés nincsen (pl. vállalattól térítésben részesül, szabadságon van stb.) vagy aki saját hibájából nem vesz részt árvízvédelmi mun­kán. b) Amikor a dolgozó munkahelye kerül olyan állapotba, hogy működését beszünteti és emiatt a dolgozó nem tud munkát végezni, illetőleg a vál­lalat mentesíti őket a munkahelyen való részvé­tel alól. Ebben az esetben a vállalat a kollektív szerződésben az állásidőre előírt szabálya szerint tartozik a dolgozónak térítést adni. Előrelátha­tóan huzamosabb ideig üzemelésben akadályozott vállalat a foglalkoztatási lehetőségének hiányá­ban a dolgozó évi rendes szabadságát is kiadhat­ja ebben az időszakban. 4. A vállalatok dolgozói által az árvízkárosul­tak megsegítésére felajánlott a munkarend sze­rintit meghaladó teljesítményekért járó díjak be­fizetésénél és elszámolásánál a 315/1966. PM VI. számú (P. K. 1966. 9.), illetőleg a 320/1968. PM —Mü.M.—SZOT számú (Mü. K. 1968. 10.) köz­leményben foglaltak betartásával kell eljárni. 5. A jelen közleményben foglaltakat megfele­lően alkalmazni kell a kisipari, illetőleg fogyasz­tási és értékesítő szövetkezeteknél, valamint a — mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ál­tal szabályozott módon — a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél és azoknál tagsági viszony­ban álló dolgozókra is. (3.050—5/1970. Mü. M.) 1. sz. melláldet (Közlemény 1. pontjához) Kivonat a 15/1957. (IV. 3.) PM számú rendeletből 1. §. Védekezési munkára beosztott vagy igény­be vett közszolgálati és vállalati dolgozó részére

Next

/
Oldalképek
Tartalom