Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 495 tatási munkák körét a 304/1970. PM. III. számú közlemény tartalmazza. (Megjelent a Pénzügyi Közlöny 1970. évi 3. számában.) A mezőgazdasági nagyüzemeknek a lakossági ja­vító-szolgáltatási igények kielégítésében való szé­lesebb bekapcsolását a 19/1969. (XII. 31.) MÉM számú rendelettel módosított 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 77. § (1) bekezdés e) pontja teszi lehetővé. E jogszabályhely úgy rendelkezik, hogy a mezőgazdasági nagyüzem külön jogszabály alapján javítási szolgáltatást az engedélyben megjelölt helyen — tehát telephelyén kívül is — végezhet. A hivatkozott külön jogszabálynak az 1038/ 1969. (X. 12.) Korm. számú határozatot kell tekin­teni, melynek iránvelvei biztosítják a mezőgazda­sági nagyüzemek számára azt a lehetőséget, hogy a lakossági igények kielégítése céljából minden­nemű ipari és egyéb jellegű javítási szolgáltatást elvégezzenek. Tekintve, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek által a lakosság részére végzett javítási szolgál­tatás rendszerint túlnyomóan külső megrendelők részére végzett tevékenység, kiegészítő tevékeny­ség folytatásának általános szabályai szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a telephely szerint illetékes járási tanács végrehajtó bizottságától engedélyt kell, hogy kérjenek. [47/1969. (XII. 31.) Korm. számú rendelettel módosított 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 59. § (1) bekezdés.] Az engdély megszerzésére, valamint kiadására is az általános szabályok, tehát a 19/1969. (XII. 31.) MÉM számú rendelettel módosított 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 78. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései az irányadók. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a mező­gazdasági nagyüzemeknek a kérelemben meg kell jelölnie a folytatni kívánt tevékenységet is, azon községeket, városokat, amelyek területén a javí­tási, szolgáltatási tevékenységet folytatni kívánja. Amennyiben a mezőgazdasági nagyüzem a telep­helye szerinti járás területén kívül eső községben vagy városban kíván állandó jellegű javítási, szol­gáltatási tevékenységet folytatni, úgy az engedély megszerzése előtt be kell szereznie az illetékes já.ási végrehajtó bizottság megfelelő szakigazga­tási szervének előzetes hozzájárulását. A mezőgazdasági nagyüzem az engedélyezés iránti kérelmét a telephelye szerint illetékes já­rási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz nyújtja be. \ mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tály az érdekelt szakigazgatási szerve véleményé­nek beszerzése után a kérelmet a végrehajtó bi­zottság elé terjeszti. A végrehajtó bizottság en­gedélyező határozatában megjelöli az engedélye­zett javítási, szolgáltatási tevékenység körét és mindazon községeket, városokat — figyelemmel más járások szakigazgatási szerveinek előzetes hozzájárulására is — ahol a mezőgazdasági nagy­üzem a tevékenységet folytathatja. Ha a mezőgazdasági nagyüzem lakossági javí­tási, szolgáltatási tevékenységét más megye, vagy megyék területére is ki kívánja terjeszteni, az esetben az érintett megyék megfelelő szakigazga­tási szervének előzetes hozzájárulását kell besze­rezniük. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy mind a kormányhatározat, mind a miniszteri rendelet alapvető célja, a helyi és környékbeli lakosság javítási, szolgáltatási igényeinek mind teljesebb kielégítése. Ezért a mezőgazdasági nagyüzem más járás területén csak akkor kérjen lakossági javí­tási szolgáltatásra engedélyt, ha a telephelye szerinti járás lakosságának igényei már kielégí­tést nyertek. A kormányhatározattal nincs összhangban, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek javító, szolgáltató tevékenységüket a lakossági igények háttérbe szo­rításával különféle közületi szervek részére vé­gezzék. Bár a közületi megrendelések teljesí­tését mind célszerűségi, mind gazdaságossági szempontból teljesen kizárni indokolatlan volna, a mezőgazdasági nagyüzem telephelyén kívül — még engedély birtokában is — csak kivételesen, alkalmanként, a lakossági igényeket meghaladó szabad kapacitása terhére végezzen egyéb meg­rendelők részére (vállalatok, intézmények, stb.) javító, szolgáltató tevékenységet. Az építőipari jellegű munkákra változatlanul a 17/1969. (X. 30.) ÉVM számú rendelet van ér­vényben. Ennek alapján a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és szakszövetkezetek építőipari részegének területi illetékessége annak a járásnak a területe, ahol a termelőszövetkezet működik. A termelőszövetkezet építőipari közös vállalkozásá­nak területi illetékessége pedig a székhely szerinti megye területére terjed ki. Változatlanul érvényben van a Kormány 35Z 1£69. (X. 30.) számú rendeletének az az intézke­dése is, amely az időszakosan jelentkező szabad kapacitás terhére végezhető munka mennyiségét az építőipari éves teljes termelési érték legfeljebb egyharmadában határozza meg. A kormányrendé-, let 2. § (5) bekezdésében előírt korlátozás alól — amennyiben a járás területén a mezőgazdasági1 nagyüzemek saját, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete és állami fel­ügyelete alá tartozó egyéb szervek építési igényei kielégítést nyertek — a járási tanács végrehajtó bizottsága felmentést adhat. A fuvarozásokra a 19/1969. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 77. § (1) bekezdés d) pontja szerin­tiek érvényesek. Eszerint fuvareszközt a telephely, szerinti járás területén kívül három napot meg­haladó időtartamra a mezőgazdasági termelőszo-: vetkezet nem helyezhet ki. A javítási, szolgáltatási tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mezőgazda-: sági szakszövetkezetek és társulásaiknál foglalkozó tátott alkalmazottak munkaidejére és bérezéséra a 2/1970. (I. 22.) MÉM számú rendeletben foglal­tak az irányadók. A szolgáltató tevékenység gyakorlásának meg­kezdése előtt a mezőgazdasági nagyüzem kötelei

Next

/
Oldalképek
Tartalom