Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK — a szalántai Hunyadi Tsz (Baranya megye), ahol a háztájiban kihasználatlanul álló épületek felhasználásával a tagokkal olyan megállapodást kötnek állatnevelésre és hizlalásra, amely szerint az állatot, a takarmányt és a szükséghez képest a felszerelést a termelőszövetkezet biztosítja, míg a gondozásért járó díjat a helyileg kialakított normák szerint számolják el, a háztáji gazdálkodás fejlesztését külön agronómus beállításával segítik; — göllei Béke és a ráksi Új Élet Tsz-ekben (Somogy megye) a tagok kihasználatlanul álló gazdasági épületeit a termelőszövetkezet anyagi segítségével viszonylag kis költséggel korszerű háztáji sertéshizlalóvá alakították át; — a baksai Ezüstkalász Tsz (Baranya megyei) tojóhibridek kihelyezésével szervezte meg a háztáji gazdaságok termelésének növelését. A termelőszövetkezet külön „háztáji agronómust" alkalmaz, akinek feladata a háztáji gazdaságok termelésének szervezése, megfelelő tartás-technológia bevezetése, a rendszeres szaktanácsadás és ellenőrzés, a szükséges állatgyógy- és tápszerek biztosítása stb. A kihelyezett tojóhibridek száma eléri a 150.0G0 db-ot. Ezzel a módszerrel a termelőszövetkezet épületberuházás nélkül, a tagok jövedelmező foglalkoztatása mellett, komoly mértékben növeli árutermelését. A kisállattartás terén hasonló jó együttműködést valósított meg a háztáji gazdaságokkal a regölyi Népakarat Tsz is; — az egyházasrádóci Üj Élet Tsz (Vas megye) a háztáji gazdaságok takarmánnyal történő ellátását szervezte meg példásan, a háztáji állatállomány teljes takarmányszükségletét biztosítja. Az egyik kijelölt agronómus feladata többek között a háztáji gazdaságokkal kötendő szerződések előkészítése, nyilvántartása, a termékátadásnál való közreműködés stb.; — a nagyrédei Szőlőskert, a verpeléti Dózsa és a domoszlói Mátragyöngye Tsz-ekben (Heves megye) a háztáji szőlőtelepítésben és a termelés fejlesztésében alakult ki jó együttműködés. VI. A háztáji gazdaságok termelésének fejlesztését — minthogy arról már az Irányelvek elején is említést tettünk — sokoldalú központi intézkedések is serkentik. A legfontosabbak: — az elmúlt év decemberében a Kormány határozatot hozott a vágómarha, a sertés, az exportvágójuh és a tej felvásárlási árának felemelésére; — kedvezményes vemhesüsző-vásárlásra adott 5000 Ft-os állami támogatást 8000 Ft-ra emelték; — megszűnt a szemes- és fehérje, valamint a keveréktakarmányok forgalmi korlátozása; — a közös és háztáji gazdaságok kapcsolatának közgazdasági alapját képező nagyüzemi felár a vágómarhánál, a hízottsertésnál és tejnél továbbra is fennmaradt; — megszűnt — a lótartás kivételével — az állatlétszám jogszabályi korlátozása és a háztáji KÖZLÖNYE 483 gazdaságban tartható állatlétszámot a közgyűlés határozza meg; — a közösben végzett munkának számít az a tevékenység, amelyet a termelőszövetkezettel történt megállapodás alapján a tag háztáji gazdaságában szarvasmarha vagy sertés tartására for-» dít. Ezt a munkát a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szolgáltatások, a gyermekgondozási segély, a fizetett szabadság, szülési és betegségi segély, háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni; — a műtrágyát és növényvédőszereket, valamint a növényvédelmi kisgépeket már 1963. január 1-től, míg az állattenyésztési gépeket és berendezéseket ez év elejétől ártámogatással csökkentett termelői áron szerezhetik be a háztáji gazdaságok is; — a háztáji gazdaságok kisgép- és eszközellátásának helyzetét a Gazdasági Bizottság a múlt év folyamán megvizsgálta és határozatot hozott a megteendő intézkedésekre, amelyek alapján ebben az évben tovább javul a fontos területi anyagi-műszaki ellátása; 1 — lehetőség van arra, hogy a háztáji gazdaság gok az Országos Takarékpénztártól a termelés beindítására és fejlesztésére 15.000 Ft összegig hi-» telt kapjanak. Várható a jelenleg nyújthtaó hitel felső határának megemelése, ami egyik fontos segítője lesz a háztáji gazdaságok anyagi-műszaki ellátottságának, a termelés növelésének és biztonságának. A közös és háztáji gazdaságok kapcsolatának^ valamint a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztésében az állami és társadalmi szervekre is jelentős feladatok hárulnak. A községi és városi tanácsi szervek a községfejlesztés során vegyék figyelembe azokat a körülményeket, amelyek a háztáji gazdaságok fejlesztését elősegítik (pl. a legelőterületek, apaállatok biztosítása, állatférőhelyek építésének engedélyezése stb.). Az állattartást indokolatlan korlátozó helyi szabályokat vizsgálják felül és lehetőleg szüntessék meg azokat. Adjanak segítséget a helyenként szükséges növényvédő-brigádok megszervezéséhez. Az állami felügyeletet gyakorló megyei és já-» rási tanácsi szakigazgatási szervek rendszeresen vizsgálják a tagok háztáji gazdálkodáshoz való — alapszabályban és más belső szabályzatban rögzített — jogainak érvényesülését. Szakigazgatási és állami felügyeleti munkájuk során kísérjék figyelemmel a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésének alakulását, segítsék elő a jó kapcsolat kialakulását és támogassanak minden olyan helyes kezdeményezést, amely a háztáji üzemág korszerű fejlesztését, árutermelését és értékesítését kívánja elősegíteni. A területi szövetségek, mint a termelőszövetkezetek társadalmi, együttműködési és érdekvédelmi szervei, a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatát elősegítő jó módszerek kidolgozásához (megállapodások, értékesítés, szervezés stb.) adjanak megfelelő segítséget. Értékeljék — az illetékes tanácsi szervekkel együtt — a háztáji gazdaságok