Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 437 termelőszövetkezeti családok nőtagjainak a háztájiban végzett szorgalmas munkájára a jövőben is számítunk és kérjük őket, hogy lehetőségeikhites mérten továbbra is segítsék a háztáji gazdaságok termelésének a fejlesztését. A családtagok mellett, illetve velük együtt részt vesz a háztáji gazdaságok munkájában a mintegy 340.000 nyugdíjas és járadékos termelőszövetkezeti tag jelentős része is. A nyugdíjas, járadékos termelőszövetkezeti tagok — megfelelő ösztönzés és eszközellátás esetén — szívesen vállalják a háztáji munkát. Nemcsak az idős tagokra, nyugdíjasokra kell azonban számolni, hanem a fiatalokra is, akiknél megfelelő ösztönzés mellett a háztáji gazdaságból eredő jövedelem is az életinduláshoz ad anyagi alapot. III. Az akadályok, nehézségek elhárítására, a háztáji termelés fokozására, az érdekek összhangjának megteremtésére és közös összefogásra van szükség. A háztáji gazdaság fejlesztése a következők miatt indokolt: 1. A háztájiban való munkavégzés segít az időszakosan, esetleg tartósan meglevő foglalkoztatási gondok megoldásában és olyan munkaerőt von be a termelésbe, amely csak itt foglalkoztatható. 2. A háztáji gazdaságban olyan melléktermékeket, hulladékokat is lehet hasznosítani, amelyek különben veszendőbe mennének (kukoricaszár, egyes rétek, utak és árokpartok hasznosítása stb.). 3. A tagok tulajdonában levő épületek némi beruházással, átalakítással alkalmassá tehetők a szarvasmarha, sertés, vagy baromfitartásra. Ezeknek az épületeknek és felszereléseknek egy része az utóbbi időben kihasználatlanul áll. 4. A háztáji gazdaságnak a falu lakossága és a szövetkezeti tagok önellátásában betöltött szerepe jelenleg és távlatokban is nélkülözhetetlen. A helyi igények kielégítéséhez alkalmazkodó termelés a bonyolult és drága áruterítési és kereskedelemhálózat-fejlesztési gondokon is enyhít. 5. A háztáji gazdaság egyes termékekből nagy mennyiségű árut ad a népgazdaságnak, különösen a termelés olyan ágaiból, amelyekkel a közös gazdaságok még intenzíven nem foglalkoznak. 6. A háztáji gazdaságok sok esetben hagyományok alapján termelnek. Kialakultak területenként azok a termelési ágak, amelyek a falusi, tanyai élet megszokott és természetes tartozékai, így pl. a libatartás, virágtermelés, méhészkedés, szőlőtermelés, vagy marhahizlalás és nevelés. 7. A háztáji gazdaság, ezenkívül hagyományos igényeket is kielégít, amelyek háziszükségleteket szolgálnak (sertés, baromfi). A termelőszövetkezeti családok jövedelmét jelentősen növelik a háztáji gazdaságok termeléséből származó bevételek. Bár az arány fokozatosan nő, a közösben végzett munka javára, ennek ellenére a tagság jövedelemhányadának továbbra is jelentős részét teszi ki. IV. A közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatának számos lehetősége van. A termelőszövetkezetek vezetőinek — a párt- és kormányhatározatoknak, valamint a végrehajtásukra kiadott rendelkezéseknek megfelelően — differenciáltan kell kialakítani a háztáji gazdaságokkal való együttműködést. Ezúton is hangsúlyozzuk, hogy a közös és háztáji gazdaság szerves egységének helyes és korszerű értelmezése, szerint, a háztáji gazdaság és a termelőszövetkezet szerves kapcsolatban áll egymással. Ennek megfelelően több termelőszövetkezetben a háztáji gazdaságot a termelőszövetkezet egyik üzemágaként kezelik. Ezt a gyakorlatot helyeseljük és fokozatosan minden termelőszövetkezetben megvalósíthatónak, illetőleg megvalósítását szükségesnek tartjuk. A termelőszövetkezet háztáji üzemágának kialakításával azt kell elérni, hogy a termelőszövetkezet szervezettebbé tegye mindenekelőtt a nagyállatok (szarvasmarha, sertés) háztáji tenyésztését és tartását, ehhez, valamint más termelési tevékenységéhez sokoldalú segítséget nyújtson a termelőszövetkezeti tagnak. A háztáji gazdaság termelésével való törődés a termelőszövetkezet vezetőitől tehát ugyanolyan gondosságot igényel, mint a termelőszövetkezet bármely más üzemága. Mindezek alapján javasoljuk: 1. A termelőszövetkezet testületi szervei, mindenekelőtt a közgyűlés és a vezetőség, tűzze napirendre és vizsgálja meg a háztáji gazdálkodás helyzetét, a fejlesztés lehetőségeit. E közgyűlésen célszerű meghatározni a termelőszövetkezet vezető szerveinek és szakembereinek, valamint a háztáji bizottságoknak a feladatát, továbbá azokat a tennivalókat, amelyekkel elő kívánják segíteni a közös és háztáji gazdaság együttműködését, illetve a háztáji gazdaság árutermelő tevékenységének a fejlesztését. 2. A termelőszövetkezet terveiben — a termelőszövetkezeti tagok döntése, igénye és a velük történt megállapodás alapján — meg kell tervezni a háztáji állatállomány takarmányszükségletét s a háztájiban előállított nagyobb állatok és fontosabb termékek közös útján való értékesítését. Célszerű lenne, ha a közös állatállomány változásának megtervezésével együtt a háztáji nagyállatállomány változását, valamint a háztáji állatállomány részére a közös útján beszerzésre kerülő anyagokat is megterveznék. Ezeket értelemszerűen a termelőszövetkezet számvitelében is célszerű szerepeltetni, íi 3. Ahol háztáji bizottság nem működik, szorgalmazni kell annak létrehozását, feladatának, jogainak, működési rendjének pontos meghatározását. El kell érni, hogy a háztáji bizottságok elsősorban a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatának, a háztáji gazdaságok termelésének a fejlesztésével foglalkozzanak. ' \ 4. A közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatának formáját úgy célszerű kialakítani, hogy az több évre előremutató legyen. Ennek megfelelően megállapodásban célszerű rögzíteni a kapcsolatot, a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A közös