Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 17. szám

400 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám $. MÉM bányászattal foglalkozó szervei 0. Tanácsok bányászattal foglalkozó helyiipari vállalatai, A pénzügyminiszter 105/1970. (PK 11.) P M számú utasítása egyes állami tulajdonban álló, nem bérbeadás útján hasznosított épületek és más építmények lebontásával kapcsolatos eljárásról A hatósági eljárás egyszerűsítése érdekében — a 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendelet 15. §-ának (3) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján — az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel, az igazságügyminiszterrel és az Országos Anyagés Árhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem. i. §• Az utasítás hatálya az államhatalom és az államigazgatás szervei, ezek intézetei és intézményei (ideértve a költségvetési folyószámlás szerveket és a költségvetési üzemeket is), továbbá a társadalmi szervezetek kezelésében levő, nem bérbeadás útján hasznosított, állami tulajdonban álló épületekre ós más építményekre (a továbbiakban: épület) terjed ki. 2. §. (1) Az utasítás hatálya alá tartozó épület lebontására a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel — az alábbi szervek adhatnak engedélyt: a) ha az épület központi költségvetési szerv vagy ennek intézete, intézménye kezelésében van és a számviteli nyilvántartásokba felvett bruttó értéke (a továbbiakban: értéke) az 500.000 Ft-ot nem haladja meg, a szerv felügyeletét ellátó miniszter, ha pedig az épület értéke az 500.000 Ft-ot meghaladja, a felügyeletet ellátó miniszter javaslatára a pénzügyminiszter; b) ha az épület községi, nagyközségi, járási, járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága vagy ennek intézete, intézménye kezelésében van és értéke a 250.000 Ft-ot nem haladja meg, a területileg illetékes járási, járási jogú városi, városi kerületi, a fővárosban a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának vezetője az építésügyi és az épület rendeltetése szerint érdekelt szakigazgatási szerv vezetőjével egyetértésben; c) ha az épület a b) pontban említett tanács végrehajtó bizottsága vagy ennek intézete, intézménye kezelésében van és értéke a 250.000 Ft-ot meghaladja, továbbá ha az épület megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága vagy ennek intézete, intézménye kezelésében van, értékhatárra tekintet nélkül a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanáca végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának vezetője aí építésügyi és az épület rendeltetése szerint érdekelt szakigazgatási szerv vezetőjével egyetértésben. (2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmi és rendészeti céljait szolgáló épületek lebontására értékhatárra tekintet nélkül az illetékes miniszter adhat engedélyt. (3) Központi költségvetési szerv, illetőleg tanácsi költségvetési szerv részéről térsadalmi szervezet kezelésébe adott állami épület lebontására a kezelésbe adó szervtől és az értékhatártól függően az (1) és (2) bekezdés szerint engedélyezésre jogosult szerv adhat engedélyt. (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglaltak nem érintik aa építésügyi és más érdekelt hatóság külön jogszabályban előírt engedélye megszerzésének kötelezettségét. 3. 8. (1) Az épület lebontásának engedélyezésére irányuló kérelmet az épületet kezelő szervnek kell a 2. § (1)—(3) bekezdése szerint engedélyezésre (javaslattételre) jogosult szervhez benyújtania. A kérelemhez csatolni kell az ingatlan három hónapnál nem régebbi telekkönyvi szemléjét és az épületre vonatkozó műszaki leírást. A kérelemben fel kell tüntetni a bontás indokait és jelezni kell a bontási anyagok felhasználásának módját is. (2) A bontás engedélyezésére jogosult szervnek a bontásra vonatkozó engedélyben meg kell jelölnie a bontási anyagok értékelését végző szervet, továbbá a bontási anyagok felhasználásának módját K 4. 8 (1) A bontási anyagok Összértékét az értékelést végző szervnek az t. osztályú új termék árából kiindulva a) a termelői áron jogosult vásárló részére a vállalati árjegyzékekben, illetőleg maximált árforma esetében a 9/1967. (AT 46.) AH számú utasítás 2/a. számú mellékletében közölt termelői, b) a fogyasztói áron jogosult vásárló részére pedig a hatósági árjegyzékekben közölt — tégla- és cserépféleségeknél a gyártelepi — fogyasztói árra figyelemmel, a kibontott anyag elhasználódási fokának megfelelően csökkentve kell megállapítania. (2) A bontással járó költségeket az építőipari munkákra érvényes rendelkezések szerint kell elszámolni. (3) A bontási anyagok felhasználása (elidegenítése) csak az összértéknek megfelelő térítés ellenében és kizárólag csak az engedélyező határozatban megjelölt célra történhet.