Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 367 l. sz. melléklet a 312/1970. PM 1. számú közleményhez TÁJÉKOZTATÓ az önálló felújítási alap képzésére nem jogosult központi és tanácsi költségvetési szervek számára a felújítási célokat szolgáló pénzeszközökkel való gazdálkodásról A 107/1968. (PK 4.) PM számú utasítás értelmében a felújítási célokat szolgáló pénzeszközökkel való költségvetési gazdálkodás a felújítási alap rendszer keretében történik. Az utasítás szerint felújítási alapot a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetőleg a tanácsoknál a 109/1968. (PK 4.) FM számú utasítás szerint a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási (beleértve a községi tanácsok felújítási pénzmaradványait is), a járási jogú városi és a fővárosi kerületi tanácsok (a továbbiakban: finanszírozó szervek) képezhetnek, illetőleg azok az önállóan gazdálkodó központi és tanácsi költségvetési intézmények, amelyeket az illetékes finanszírozó szervek önálló felújítási alap képzésére jogosítottak. Az előbbiekben felsorolt — önálló felújítási alap képlésére jogosult — költségvetési szervek a felújítási célokat szolgáló pénzügyi eszközeiket az 1. számú mellékletként kiadott „Tájékoztatóbban foglaltak szerint tervezik és vehetik igénybe. Az önálló felújítási alap képzésére nem jogosult központ költségvetési szervek, valamint a községi, városi kerületi tanácsok és tanácsi költségvetési gzervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) tennivalóit a jelen „Tájékoztató" tartalmazza. 1. önálló felújítási alap képzésére nem jogosult költségvetési szervek felújítási célokat szolgáló előirányzatot nem tervezhetnek. Ka ilyen igény felmerül, a szükséges fedezetet a felújítási alap képzésére jogosult illetékes finanszírozó szerv évközi előirányzatmódosításként engedélyezi és bocsátja rendelkezésre. Az előirányzatmódosítás (pótelőirányzat) engedélyezésével egyidőben a finanszírozó szerv pénzügyi osztálya a gazdálkodó költségvetési szervvel közölni köteles, hogy azt — a 730 03 Költségvetési szervek állóeszközeinek felújítása (bruttó), vagy — a 730 04 Folyószámlás szervek állóeszközeinek felújítása elnevezésű költséghelyen és a szerv költségvetésében a 03 Fenntartási kiadás rovat — 16 Felújítási hányad, vagy — 17 Felújítási hányadkiegészítés, vagy — 18 Felújítási alap igénybevétele tételén köteles nyilvántartani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyrészt a felújítási pótelőirányzat nem az érintett állóeszköz szerinti költséghelyen — pl. Általános iskolák, Tanács és vb stb. —, hanem a fent említett költséghelyek valamelyikén — 730 03 vagy 730 04 — jelenik meg, másrészt a 03 Fenntartási kiadás rovat 16, 17 vagy 18 tételei csak a pótelőirányzatok nyilvántartására szolgálnak, azokon teljesített kiadást nem szabad elszámolni. 2. Az 1. pont szerinti pótelőirányzat fedezetét a finanszírozás érvényes rendje szerint kell a költségvetési szervek rendelkezésére bocsátani. 3. Az 1. pont szerint pótelőirányzatban részesült költségvetési szervek az elvégzett felújítási munkák számlázott ellenértékét (attól függően, hogy bruttó rendszerben vagy folyószámlarendben gazdálkodó szervről van-e szó) — a 730 03 Költségvetési szervek állóeszközeinek felújítása (bruttó) vagy — a 730 04 Folyószámlás szervek állóeszközeinek felújítása elnevezésű költséghelyen mutatják ki és a teljesített kiadást költségvetésükben a 06 Felújítás rovat megfelelő tételén számolják el. 4. Év végén — a központi (minisztériumi) költségvetési szervekre az 5. pontban, — a tanácsi költségvetési szervekre — a községi és a városi kerületi tanácsok kivételével — a 6. pontban, — a községi, városi kerületi tanácsokra a 7. pontban foglalt feladatok hárulnak. 5. A központi (minisztériumi) költségvetési szervek év végi feladatai a következők. a) Az 1. pont szerint engedélyezett pótelőirányzat és a 3. pontnak megfelelően elszámolt kiadások összegei közötti küiönbözetet (a felújítási pénzmaradványt) — az adott költségvetési év december 24-ig (a folyószámlás szervek december 20-ig) — a pótelőirányzatot engedélyező finanszírozó szerv felújítási alap számlájára — visszavont javadalom, illetőleg a kiutalt támogatás térítményezése címén — vissza kell utalni. Ha ehhez az adott időpontban a költségvetési szerv megfelelő fedezettel nem rendelkezik, azt a felújítási alappal szembeni tartozásként kell kimutatni és a tartozást későbbi időpontban kell kiegyenlíteni, iletőleg elszámolni. b) Az év végén az 1. pont szerinti pótelőirányzatot, illetőleg annak egy részét csak akkor kell a költségvetési szervnek saját hatáskörben zárolnia, ha a 06 Felújítás rovaton teljesített kiadás •— alacsonyabb, mint a 03 Fenntartási kiadás rovat 16 Felújítási hányad és 17 Felújítási hányad kiegészítés tételek együttes előirányzata, illetőleg az előbbinél ugyan magasabb, de viszont nem éri el a felújítási pótelőirányzat teljes összegét. Az első esetben a 18 Felújítási alap igénybevétele tételen nyilvántartott pótelőirányzat teljes összegét kell zárolni, míg a második esetben csak a különbözetet. Példa az első esetre: 730 03 Költségvetési szervek állóeszközeinek felújítása (bruttó) Zárolási Pótelő- Teljesí" köteleMegnevezés i^nvtnt tett M" zettség iran>zat adág az év végén 03 Fenntartási kiadás 16 Felújítási hányad 1600 18 Felújítási alap igénybevétele 200 — 200 06 Felújítás 1500 összesen 1800 1500 — 200 Visszautalandó a felújítási alapba a pótelőirányzat (1800) és a teljesített kiadás (1500) különbözete (300). Zárolandó a 18 Felújítási alap igénybevétele tétel teljes pótelőirányzata (200), mivel a kiadásokat a 16 tétel pótelőirányzata is fedezte, s így az előző évekről tartalékként kezelt pénzeszköz igénybevételére nem volt szükség.