Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 363 talos bélyegzőlenyomatával hitelesíti. Hitelesítetlen nyugtatömböt használatba venni nem szabad. (4) A nyugtatömböt csak átvételi elismervény ellenében és csak névre szólóan szabad kiadni. A munkaviszony megszűnésekor a szakigazgatási szerv vezetője a használatba adott nyugtatömböt azonnal bevonni s a felhasznált szelvények alapján leszámolást készíteni köteles. (5) A nyugtatömbben a felhasználásra kerülő nyugtát másolópapír közbeiktatásával három példányban kell (tintairónnal vagy golyóstollal) kitölteni. Az átvett összeget számmal és betűkkel egyaránt fel kell tüntetni. A nyugtát az összeg átvételére jogosult dolgozón kívül az adófizetőnek is alá kell írnia. (6) Kitöltés után a nyugtaszelvényt az adófizetőnek át kell adni. Az ellennyugta a tömbben marad, a könyvelési szelvényt pedig az elszámolás bizonylataként kell kezelni. (7) A nyugtán vagy másolatán a hibás bejegyzést törléssel, átírással stb. javítani nem szabad, hanem a téves bejegyzést „rontott" átírással mindhárom szelvényrészen érvényteleníteni kell. Ebben az esetben a rontott szelvények a tömbben maradnak s helyettük újat kell kiállítani. (8) Az egy-egy napon beszedett összegek bankszámlánként egy összegben fizetendők be. A bankszámlára történt befizetés igazolására a befizetési lap elismervény szelvényét a kiállított utolsó ellennyugta szelvény hátlapjára kell beragasztani. Ugyanitt azt is fel kell tüntetni, hogy a befizetett összeg a nyugtatömb mely sorszámú szelvényei szerint átvett összegekre vonatkozik. A befizetés szabályszerűségét a szakigazgatási szerv vezetője rendszeresen ellenőrizni köteles. (9) A megtelt nyugtatömböket az utolsó bejegyzést követő 10 napon belül a szakigazgatási szerv vezetőjének kell visszaadni, aki azokat tételesen felülvizsgálja, a felülvizsgált tételeket kézjegyével látja el, majd a nyugtatömb nyilvántartás mellékleteként elzárva megőrzi. Mulasztás esetén gondoskodni kell a szükséges felelősségrevonásról. (10) Ha a nyugtatömb elveszett, erről a felettes szakigazgatási szervet azonnal értesíteni kell. A felettes szakigazgatási szerv az eltűnés körülményeit haladéktalanul kivizsgálja. A nyugtatömb elvesztése fegyelmi eljárást von maga után. Az elvesztés tényét a Pénzügyi Közlönyben is közzé kell tenni, megjelölve a nyugtatömb és a kitöltött és kitöltetlen szelvények sorszámát is. VII. A köztartozások gépesített könyvelése és nyilvántartása 29. §. Az egyes köztartozások gépi úton történő könyvelésével és nyilvántartásával összefüggő gyakorlati tudnivalókat külön tájékoztatók tartalmazzák. VIII. Hatálybalépés 30. §. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 122/1958. (PK 8.) PM számú utasítás „B" része, a 167/1960. (PK 24.) PM számú utasítás, a 132/1961 (PK 28.) PM számú utasítás, a 126/1967. (PK 19.) PM számú utasítás és minden egyéb ellentétes rendelkezés hatályát veszti. Az adóterhelés és adóbefizetés adózó rétegek szerinti nyilvántartásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezést 1971-től kell alkalmazni. Dr. Caramvölgyi Károly s. k., a pénzügyminiszter első helyettese 1 1. számú melléklet [a 18. § (3) bekezdéséhez]. 1. Adózó előző évre megállapított adója (helyesbített elbírása) 1000,— Ft volt. Ezen az alapon a pótlékmentes határidőben 500,— forintot befizetett. Június 1-én ismeretessé vált a folyó adóterhelés, amelynek összege 1500,— Ft. Július l-e után tehát 1C00,— Ft az adópótlék számításának alapja (1500 — 500), minthogy első félévi fizetési kötelezettségének az adózó eléget tett. 2. Adózó az előző évi alapon megállapított első félévi 500,— Ft tartozásra március 10-én 300,— forintot befizetett. A június 1-én kézhez vett adóív szerint évi adóterhelése 1500,— Ft. Július 20-án kifizeti a június 30-ig esedékes adótartozását. Ennek összege az 1500,— Ft 50%-a = 750 — 300 = 450 — Ft. Felszámítható adópótlék I—VI. hónapokra 6%-kal = 27.00 Ft 8. Adózó adótartozását szeptember 30-án egyenlíti ki.' Az adópótlék felszámításának alapja: a) az első félévről fennmaradt 450,— Ft után 9% = 40,50 Ft b) 750,— Ft után 3% = 22.50 Ft összesen: 63.00 Ft 4. Adózó számláját 300,— Ft előző évről származó hátralékkal nyitják meg. Előző évi alapon az első félévben 500,— Ft tartozása van. Április 5-én a hátralék törlesztésére befizet 200,— forintot és az esedékes adópótlékot. Ennek összege: a) 300,— Ft után I—IV. hóra 4% = 12,— Ft b) 500,— Ft után I—IV. hóra 4% «= 20,— Ft összesen: 32,00 Ft Folyó évi adóterhelés 1500,— Ft, amelyet a még fennálló hátralékkal együtt szeptember 30-án egyenlít ki. Feli:zárnitható adópótlék: a) 100,— Ft hátralék után V—IX. hóra 5% •= 5,— Ft b) 150 — Ft I. félév után V—IX. hóra 5% « 37.50 Ft c) 750— Ft II. félév után VII—IX. hóra 3% «= 22.50 Ft összesen: 65.00 Ft 2. Adózó előző évre megállapított adója (helyesbített előírás) 1000,— Ft volt. A június 1-én kézbesített adóív szerint folyó évi adóterhelése 800,— Ft-ra csökkent. Március 25-én 500,— Ft-ot befizetett. Felszámolható adópótlék 500,— Ft után I—III. hóra 30/Q = 15 _ Ft. Július 1-től esedékes adó: 300,— Ft A kamattérítés kedvezményére való igényjogosultság csak akkor tehető elbírálás tárgyává, ha az adózó együttesen kezelt adójának teljes összegét — az esetleges hátralékokkal együtt — június 30-ig kiegyenlíti. Ha az egész évi adótartozást az I. félévben egyenlítették ki, csak a II. félévre jár kedvezmény. Ha az első félévben esedékes adót az előző év december 31-ig, a II. félévit pedig június 30-ig egyenlítik ki, az egész évi előírás után kell a kedvezményt jóváírni. Hasonlóan egész évre jár a kedvezmény, ha a folyó évi tartozást teljes egészében az előző év december 31-ig egyenlítették ki. A terhelés évközi emelkedése (pótelőírás) esetén a különbözetet a vonatkozó határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ebben az esetben az adózó javára esetleg korábban jogosan megállapított kamattérítés kedvezményét változatlanul fenn kell tartani.