Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 357 3. §. A könyvelés (1) A könyvelés első tétele az előző évi — hitelesített — zárlat szerinti hátralék vagy túlfizetés átvezetése. (2) Az évi adókivetést terhelésként akkor kell elköny­velni (előírni), amikor valamennyi adó kivetése befeje­ződött s ennek alapján az adókivetés végösszege is­mertté vált. A terhelésnek egyeznie kell az adókivetés Végösszegével. (Nyilvántartási rész 12. hasáb.) (3) Az együttesen kezelt adók első félévben esedékes részletét a számlalapon feljegyzett előző évi terhelés alapján kell megállapítani. A félévi részlet megállapítá­sánál azokat a múlt évi változásokat, amelyek a folyó évi kivetést nem befolyásolják, figyelmen kívül kell hagyni. (Pl. elemi kár jóváírás, túlfizetés visszatérítése címén pótelőírás, könyvi helyesbítés stb.) (4) A könyvelés megkezdése előtt a számlalapon a kel­tezést, a napló oldal- és tételszámára hivatkozást, a,, Szö­veg" hasábban pedig a könyvelés tárgyára utaló rövid megjelölést (határozat, számlakivonat száma) kell felje­gyezni. (5) A terheléseket (előírásokat) I. fokú kivetés és pót­kivetés szerint külön hasábban kell könyvelni. A jóvá­írások (törlések) előző évre és folyó évre különítendők el. (6) Az egy-egy számlalapon végzett könyvelés befeje­zése után a számlalapon egyenleget kell vonni, vagyis meg kell állapítani az adózó hátralékát vagy túlfizetését. Az egyenleg megállapításánál az előző évről áthozott hátralékot vagy túlfizetést be kell számítani, az adópót­Iák és az adóbehajtási illeték viszont figyelmen kívül marad. Az egyenleget átírás nélkül kell a számlalapra könyvelni. 4. §. A kivetett adók nyilvántartása a számlalapon (1) A kivetési iratokon fel kell tüntetni az adózó szám­lalapszámát. A kivetési iratról a kivetett adó — esetleges kedvezményekkel csökkentett — nettó összegét kell a számlalap nyilvántartási részében feljegyezni. (2) Az adókivetési lajstromokkal történő egyeztetés végett a nyilvántartási adctok bejegyzésekor — átírással — a számlalapösszesítőt lehet vezetni. (3) A felemelt adót (bírságot), és a pénzügyi szabály­sértés miatt kiszabott — s az adóval együtt terhelésként könyvelendő — pénzbírságot az adó felett, felülírással kell nyilvántartani. (4) Az állami tulajdonbavétel aló mentesített házak beruházási költsége, valamint a lakóépületeken az építés­ügyi hatóság által elvégeztetett építési munkák költsége címén a terheléseket — az 1. § (2) bekezdésében foglal­taktól eltérően — egyénenként külön számlalapokon kell nyilvántartani és könyvelni. 5. §. Adókivetési lajstromok vezetése (1) A kivetett adókról a jogszabályokban elrendelt adó­kivetési lajstromot kell vezetni. A lajstrom 1—4—(5). ha­sábjai valamennyi adó vonatkozásában egységesek. (2) A különböző adók kivetési lajstromában szereplő nettó adókivetés sommás összegét egyeztetni kell a napló terhelés (4) hasábjának végösszegével. (3) Az egy-egy adóra vonatkozó kivetési lajstrom ösz­szesítése után a felettes szakigazgatási szerv a lajstro­mot ellenőrzi és hitelesítési záradékkal látja el. 6. §. A napló vezetése és lezárása (1) A könyvelésnél — átírással — évenként 1-től kez­dődő oldalszámmal ellátott naplót kell vezetni. (2) A naplóban az első könyvelési tétel az előző évről a számlalapra átvezetett nyitó hátralék vagy túlfizetés Ezeket a tételeket az egyenieg-hasábokba is átírással kell bevezetni. (3) A napi könyvelés befejezése után, ha a könyvelt tételek száma naponként az ötvenet eléri, a naplót le kell zárni. Egyébként a hónap 15., és a hónap utolsó napjával kell a zárlatot elvégezni. A befizetéseket, va­lamint a kiadásokat a Magyar Nemzeti Banknak (a to­vábbiakban: Bank) az adóbeszedési számláról küldölt számlakivonatával naponként kell egyeztetni. (4) Az előző évi hátralékok és túlfizetések átvezetése előtti időben a naplónak csak a befizetéseket tartalmazó hasábjait kell lezárni. (5) A zárlat a következőképpen történik: A tárgynapi (vagy félhavi) könyvelés befejezése után a napló vala­mennyi hasábját összesíteni kell, majd ehhez hozzá kell adni az előző zárlat év elejétől göngyölített összegeit. A mutatkozó együttes összeg — a nyitó egyenleget is fi­gyelembe véve — a zárás időpontjában fennálló össze3 hátralék vagy túlfizetés. A zárlat során a hasábok vég­összegét egyeztetni kell a napló 14—15. hasábjában könyvelt tételek zárlati összegével és a két hasáb különbségét előjelének megfelelően (+, —) az „Egyen­leg" hasáb „hátralék" vagy „túlfizetés" részébe kell át­vezetni. (6) Az évközben előfordult változásokat (pótelőírás, adóelengedés stb.) a 7. § (5) bekezdésében említett jel­zőszámok szerint kell megkülönböztetni és összesíteni. (7) Az egyéni számlapokon nyilvántartott egyenlegek helyességéről a naplón mutatkozó sommás egyenleggel történő összehasonlítás útján, évenként kétszer, a június 30-i, valamint a december 31-i állapot szerint meg kell győződni. Ebből a célból a számlalapokról a hátra­lékot vagy túlfizetést ki kell gyűjteni. Ha az egyezte­tés során az egyenleg egy ezrelékénél kisebb eltérés mu­tatkozik, felkutatása mellőzhető. Az egyeztetés megtör­téntét hiteles adatokkal (gépszalag, összesítő jegyzék) kell igazolni és bizonylatként megőrizni. (8) A megengedett eltérést az erre a célra „könyve­lési különbözet" elnevezéssel nyitott számlalapon kell folyamatosan nyilvántartani. A később felderített külön­bözeteket ezen a számlán is el kell könyvelni, A felde­rített különbözetekkel és az évvégi zárlat során végzett egyeztetés eredményeként mutatkozó különbözettel a „könyvelési különbözet" számlalap egyenlegét — átírás nélküli könyveléssel — kell helyesbíteni. A „könyvelési különbözet" számla évvégi egyenlegét a következő évi nyitó tételek között számításba kell venni. (9) Ha a számlalap hiányzik, erről jegyzőkönyvet kell felvenni s egyidejűleg pótlásként a nyitó napló, a lajst­romok és a változási jegyzék adatai alapján új számla­lapot kell nyitni. A pótszámlalapon a befizetéseket az adózó befizetéseiről szóló igazolások és a napló alaoján kell feltüntetni. A számlalapok pótlásával kapcsolatban szükséges könyvelési teendőket átírás nélkül kell elvé­gezni. (ív) Az évvégi zárási munka befejezését a tárgyévet követő január 31-ig a felettes adóhatóságnak be kell je­lenteni, amely a zárlati összegeket a naplón záradékkal ellátva hitelesíti. (11) A lezárt és hitelesített naplót összefűzve, védő­borít'ban elhelyezve meg kell őrizni. (12) Az előző évről áthozott egyenlegek, valamint az elkönyvelt tételek jogosságát és számszerű helyességét, a könyvelés szabályszerűségét a felettes adóhatóságok folyamatosan ellenőrizni kötelesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom