Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 339 (5) Nemzeti Panteonná nyilvánított temetőben BÍremléket állítani, azon változtatni, illetőleg a síremléket áthelyezni vagy lebontani csak a Panteon fenntartójának hozzájárulásával szabad. (6) Temető (temetőrész) kiürítésének engedélyezésénél, a síremlékekkel (sírboltokkal) való rendelkezési jog gyakorlásánál, a műemlékek, a műemléki jellegű és városképi jelentőségű építmények, & műemléki jelentőségű területek és környezetek yédelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezések előírásait is be kell tartani. 33. §. (1) Ha valamely urnafülke, illetve külön urnaBÍrhely használati ideje lejár, a temető fenntartó (kezelő) hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább 6 hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben kizárólag az urnafülkét tartalmazó építmény, illetve az urnaBÍrhelytábla (sor) jól látható helyén és a temető bejáratánál kell hat hónapra kifüggeszteni. (2) Ha a hozzátartozók az urnafülke (urnasírhely) használati idejét nem hosszabbítják meg, a temető fenntartója (kezelője) a használati idő lejárta után azt kiürítheti és az urnákat közös sírba temetheti vagy emlékhely közös fülkéjébe helyezheti,. 34. §. (1) Ha a temető (temetőrész), sírok (sírboltok), illetve urnafülkék kiürítésére a sírhely (sírbolt) használati idejének lejárta előtt kerül sor, a holttestmaradványok, urnák, áthelyezhető síremlékek (sírkövek) áthelyezéséről annak kell gondoskodnia, akinek érdekkörében az áthelyezés szüksége felmerült. (2) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében az (1) bekezdésben meghatározott szerv a létesítőt kártalanítani köteles. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. 35. §. A temető (temetőrész) kiürítésére és a meghirdetésre vonatkozó szabályokat egyes sírok kiürítése esetében is alkalmazni, illetőleg akkor is kell, ha a kiürítésre nem a 32. § (1) bekezdésében említett célra kerül sor. Ha a temető területét mái célra kívánják igénybe venni, a sírok eredeti he* lyükön nem maradhatnak, 36. §, Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült értékeket képező dolgokra (ékszerekre stb.) vonatkozóan hagyatéki eljárást kell lefolytatni^ ha azok nem lesznek — a hozzátartozók kívánsá-: gára — a holttestmaradványokkal együtt újra el-» temetve. Sírnyitás 37, §. (1) A sír vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben a községekbeit a járási, városokban a városi (városi kerületi) ál-: lami közegészségügyi járványügyi felügyelő enge-* délyezi. A kérelemhez mellékelni kell: aj az eltemetett halott halotti anyakönyvi kivonatát, amelyet az adatok ki jegyzése után vissza kell adni, b) ha a sír nyitást kérő nem azonos az eltemettetővel, az eltemettetőnek és az elhalthoz a Ptká 2. § (1) bekezdése szerinti sorrendben közelebbi álló hozzátartozónak az írásbeli hozzájárulását, illetve a sírnyitást kérő nyilatkozatát arról, hogy, közelebbi hozzátartozó nincs vagy a szükséges nyilatkozatok nem szerezhetők be, c) Budapesten a temetői főkönyvből készült és az összes szükséges adatokat magában foglaló kivonatot. (2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemettetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére — a sorrendben előbbre álló hozzátartozók hozzájárulása nélkül is — megadható. (3) Ázsiai kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, hólyagos himlőben, emberi takonykórban elhaltak sírjának felnyitásán