Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám a) az építési telket elidegeníti, a még fennálló bátraiékot egy összegben kell megfizetni; b) meghal, a még fennálló hátralékot az örökösnek általában egy összegben kell megfizetnie, helye van azonban a (2)—(3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásának. Vegyes rendelkezések 6. §. A hozzájárulás nem minősül adónak, kivetésére, kezelésére és behajtására azonban a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a határidőben be nem fizetett hozzájárulás összege után az esedékességet követő hónap első napjától számítva évi 6% (havi 0,5%) késedelmi kamatot kell fizetni. 7S §• A hozzájárulásból származó bevétel a városi (városi kerületi, községi) tanács fejlesztési alapját illeti meg, a befolyt összeget az adóbeszedési számláról havonta kell átutalni. 8. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Bondor József s. k., Madarasi Attila s. k., építésügyi és város- pénzügyminiszterfejlesztési miniszter helyettes Melléklet a 8/1970. (IV. 16.) EVM—PM számú együttes rendelethez Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértéke és kivethető összege A városban (községben) alkalmazandó hozzájárulás mértékét és kivethető összegét a következőképpen kell megállapítani: 1. A hozzájárulás legmagasabb mértéke a következő: A hozzájárulás forintban i. létesítmény lakótelek esetén üdülőtelek esetén megnevezése t a) villanyvezeték 1500 a létesítési költség b) vízvezeték 3500 a létesítési költség c) szilárd burkolatú járda 1500 a létesítési költs. 60%-& d) pormentes közút 3000 3000 e) szennyvízcsatorna 6000 6000 j) gázvezeték 2000 2000 2. A hozzájárulás mértékét akkor kell megállapítani, amikor a) lakótelek esetében — a táblázat a)—/) pontjában felsorolt létesítmények b) üdülőtelek esetében — a táblázat d)—f) pont-» jában felsorolt létesítmények ; megvalósítását elhatározták, illetőleg c) üdülőtelek esetében a táblázat a)—c) pontjában felsorolt létesítmények létesítési költségei a kivitelezési tervdokumentáció költségvetése alapján ismertek. 3. A hozzájárulás kivethető összege valamennyi létesítmény után — a megvalósítás időpontjától függetlenül — együttesen a) lakótelkenkénti megállapításnál legfeljebb 10,000 Ft, b) lakásonkénti megállapításnál legfeljebb 7500 Ft, c) társasháznak minősülő lakóépülettel beépített úszótelek esetében lakásonként (öröklakásonként) legfeljebb 5000 Ft lehet. 4. Beépítetlen lakótelek esetében — ha a telken az építésügyi szabályok szerint kettőnél többlakásos lakóépület építhető — a hozzájárulás kivetése során a következők szerint kell eljárni: a) Ha a tulajdonos még nem kapott építési engedélyt, az első fokú építésügyi hatóság az építésügyi szabályokra (az építési övezeti előírásokra), a környező beépítésre, a helyileg jellemző épületnagyságra stb. figyelemmel meghatározza a telken felépíthető lakások számának alsó és felső határát. A hozzájárulást az átlagos lakásszám alapján kell kivetni. Az így kivetett hozzájárulás öszszegét nem lehet felemelni, ha a telken az átlagos lakásszámnál több lakást tartalmazó lakóépületet építenek. „ b) Ha a tulajdonos már kapott építési engedélyt; a hozzájárulást az engedélyben meghatározott lakásszám alapján kell kivetni. 5. Üdülőtelek esetében a táblázat a)—c) pontjában felsorolt létesítmények létesítési költségét a következőképpen kell kiszámítani: a) Villany- és vízvezeték esetében csak az eU osztóvezetékhálózat létesítési költségét szabad fi-: gyelembe venni, ennek érdekében — el kell határolni azt az üdülőterületet (pl. a határoló utcák, dűlők megnevezésével), amelyet a hálózat ki fog szolgálni, meg kell állapítani az « területen fekvő és a hálózatba bekapcsolható építési telkek területét, tekintet nélkül arra, hogy, azok a rendelet hatálya alá esnek-e vagy sem, — ki kell számítani, hogy az érintett területra vonatkozó létesítési költségből a terület egy négy* szögölére milyen összeg jut. . A telkenként kivethető hozzájárulás a terület