Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

^ S26 TANÁCSOK 7. §• (1) A tulajdonos kérelmére, illetőleg hatósági megkeresésre az építési telek fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság igazolja, hogy a) a földrészlet építési teleknek minősül-e; b) a földrészlet hány építési telekre osztható fel, l ennek megfelelően azt egy vagy több építési teleknek kell-e tekinteni; c) az építési telek lakó- vagy üdülőteleknek minősül-e; d) az építési telek családi lakó- vagy üdülőépülettel, illetőleg társasházzal építhető-e be; e) az építési telket beépítettnek kell-e tekinteni. (2) Az (1) bekezdés alapján hatósági megkeresésre kiadott igazolás egy példányát a tulajdonos részére is meg kell küldeni. 8. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a már megkötött, de a forgalmi érték megállapítása vagy az illeték kiszabása végett az illetékes állami szervhez a rendelet hatálybalépéséig be nem mutatott adásvételi (csere-), ajándékozási vagy tartási-életjáradéki szerződések tekintetében is alkalmazni kell. (2) E rendelet nem érinti az állami tulajdonban 'élló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendeletben és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 116/1969. (IX. 30.) ÉVM—MÉM—PM számú együttes rendeletben megállapított tulajdonszerzési feltételeket. Bondor József s. k., Madarasi Attila s. k., építésügyi és város- pénzügyminiszterfejlesztési miniszter helyettes Dr. Korom Mihály s. k., igazságügyminiszter Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 8/1970. (IV. 16.) ÉVM—PM számú együttes rendelete az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról A lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellá'tási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 8. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján — a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendeljük: KÖZLÖNYE 15. szám Fogalommeghatározások 1. §• (1) E rendelet alkalmazása szempontjából építési telek az állampolgárok és a nem állami szervek tulajdonában (a továbbiakban: nem állami tulajdonban) álló lakótelek és üdülőtelek. (2) Az építési telkek közül a) lakótelek: az állandó tartózkodás céljára szolgáló lakóépülettel, b) üdülőtelek: az idény jellegű tartózkodás céljára szolgáló üdülőépülettel (hétvégi házzal, nyaralóval) már beépített, illetőleg azzal az építésügyi szabályok szerint beépíthető minden bel- és külterületi földrészlet. A hozzájárulás 2. §. (1) Az állami beruházásban végzett közművesítés, továbbá út- és járdaépítés költségeinek az e rendelet alapján meghatározott részét a közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosaira kell áthárítani. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően az 1970. január 1. napját követően létesített villany-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, közút és járda (a továbbiakban együtt: létesítmény) által közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) kötelesek fizetni. (3) E rendelet alapján nem kell hozzájárulást fizetni a) az olyan létesítmény után, amelyet — az érintett építési telkek tulajdonosai maguk vagy — esetleg más érdekeltekkel közösen — társulás (társulat) útján létesítettek vagy létesítenek; — az érintett építési telkek tulajdonosai által az erre vonatkozó külön jogszabály szerint önként vállalt hozzájárulásból, illetőleg helyi erőből létesítettek vagy létesítenek; — állami telekértékesítés esetében az építési telek eladási árának megállapításakor aa adásvételi szerződésben figyelembe vettek; b) a meglevő létesítmény korszerűsítése (felújítása, bővítése, cseréje) esetében; cj a vízvezeték, illetőleg a szennyvízcsatorna után, ha az építési telek vízellátása, illetőleg szennyvíz kezelése rendeltetésszerű használatra alkalmas közműpótló berendezés (fúrt kút, vízkivételi mű, házi szennyvíztisztító és derítő) útján biztosított; d) a vegyes (részben állami, részben nem állami) tulajdonban álló olyan építési telek, illetőleg társasházi lakás (öröklakás) esetében, amely 50%-ot meghaladó mértékben állami tulajdonban van.