Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 14. szám

310 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám b) mezőgazdasági rendeltetésű föld és erdő ese­tében: a kisajátítási kártalanításról szóló jogsza­bály szerint megállapítható földérték felső ha­tárát. (4) Mezőgazdasági rendeltetésű föld és erdő ke­zelői jogának átadása esetén az átadó kezelő ré­szére — a (3) bekezdés b) pontja szerint meg­állapítható ellenértéken felül — meg kell fizetni az elvégzett gazdasági munkák, az évelőnövényzet, továbbá a lábon álló (függő) termésnek, illetőleg az erdő faállományának a kisajátítási kártalaní­tásról szóló jogszabály szerint számított értékét is. (5) A rendeltetésének megfelelő célra történő felhasználásáig mezőgazdasági művelés alatt álló telek kezelői jogának átadása esetén a (3) bekez­dés a) pontja szerinti ellenértékét és a (4) bekezdés szerinti értéket is meg kell fizetni. Vhr. 27. §. Az az állami szerv, illetőleg társa­dalmi szervezet, amely valamely állami ingatlan kezelésére a R. 3—4. §-a és e rendelet 5—16. §-a értelmében nem jogosult, a kezelői jogért ellen­értéket nem követelhet. Vhr. 28. §. (1) A kezelői jogért ellenérték nem jár, ha azt a) állami költségvetési szervek, b) ugyanazon tröszt keretében működő állami vállalatok, illetőleg a tröszt és a keretében mű­ködő állami vállalat, c) erdő esetében állami erdőgazdaságok (erdő­és vadgazdaságok, parkerdőgazdaságok) egymásnak adják át. (2) A kezelői jogért ellenérték akkor sem jár, ha azt aj állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet tanácsi házkezelési szerv részére, b) tanácsi házkezelési szerv — bérbeadás útján hasznosított ingatlan esetében — más állami szerv részére ennek építkezésével kapcsolatban, c) a beruházást lebonyolító állami szerv — új állami épület (egyéb építmény) esetében — az üzemeltető állami szerv részére adja át. (3) A kezelői jogért ellenérték akkor sem jár, ha a) a kezelő alapító (felügyeleti) szerve a kezelő átszervezéssel (összevonással, beolvasztással, meg­osztással) történő megszüntetése, illetőleg meg­szüntetés nélkül népgazdasági érdekből elrendelt átszervezése ©setében vagy b) külön jogszabály így rendelkezett. Vhr. 29. §. (1) A kezelői jog a felek megállapo­dása alapján ellenérték fizetése nélkül adható át a) — a kezelő alapító (felügyeleti) szervének a hozzájárulásával — állami vállalatok, b) állami költségvetési szerv és állami vállalat (egyéb állami gazdálkodó szerv), továbbá c) mezőgazdasági ingatlan esetében a kezelésre jogosult szervek között. (2) A kezelői jog ellenérték nélkül adható át akkor is, ha a kezelő az állami ingatlant az ingat­lan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának felajánlja, és a tanács végrehajtó bizottsága azt elfogadja. Vhr. 30. §. (1) A kezelői jogért fizetendő ellen­érték a) állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá tanácsi költségvetési szerv eseté­ben a fejlesztési alapot, b) központi költségvetési szerv és az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó társa­dalmi szervezet esetében a szerv jóváhagyott költségvetését, c) beruházás esetében pedig a beruházás költ­ségének fedezésére szolgáló pénzügyi forrást terheli. (2) A kezelői jogért kapott ellenértéket állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv eseté­ben a) a földrészlet után a vállalat (szerv) fejlesz­tési alapja javára, b) épület (egyéb építmény) és ültetvény után a társadalmi tulajdonban levő állóeszközök hasz­nosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai szerint kell elszámolni. (3) A kezelői jogért kapott ellenérték a) központi költségvetési szerv és az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó társa­dalmi szervezet esetében a szerv működési be­vételét, b) központi költségvetési folyószámlás szerv esetében a felügyeleti szerve költségvetésének a működési bevételét, c) tanácsi költségvetési szerv esetében az illeté­kes városi (fővárosi, községi) tanács fejlesztési alapját illeti meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom