Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 13. szám

300 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám 15.) ÉM— PM számú rendelet 16. §-a viszont csak a lakás létesítése céljából végzett tetőtérbeépítésnél biztosítja a bérlőnek a beszámítási jogot. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta. (P. törv. II. 20.957/1969. számú határozat alapján.) 18. Annak elbírálásánál, hogy a munkáltatót a gyermekgondozási segély folyósításával kapcsalatban a társadalombiztosítási szervvel szemben megtérítési kötelezettség terheli-e, a táppénzre irányadó rendelkezésekből keli kiindulni. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a dolgozó nőt foglalkoztató szerv állapítja meg, a segélyt pedig a társadalombiztosítási szerv folyósítja. [3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 5. §.] A 3/1967. (II. 26.) Mii M számú rendelet 5. §-a értelmében a gyermekgondozási segélyre való jogosultsággal kapcsolatban a vállalat és a dolgozó között felmerülő jogvitákat a munkaügyi vitákra (Munka Törvénykönyve XVII. fejezete) vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni. Előiordult, hogy a munkáltató — a gyermekgondozási Segélyre való jogosultságot megállapító munkaügyi döntőbizottsági határozat alapján — a segély folyósításához szükséges igazolást kiadta, majd a társadalombiztosítási jszerv a segély néhány hónapos folyósítása után — a már folyósított gyermekgondozási segély erejéig — fizetési meghagyást bocsátott ki a munkáltató ellen. A munkáltató a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezésére irányuló keresetében arra hivatkozott, hogy nem ő, hanem B munkaügyi döntőbizottság bírálta el a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot, a munkáltatót tehát a folyósítás esetleges jogszerűtlensége miatt felelősség nem terheli. A társadalombiztosítási szerv a munkáltató mulasztását abban látta, hogy a segélyre való jogosultságot frieg-Uiapító munkaügyi döntőbizottsági határozat elleni fellebbezést elmulasztotta. Egyes esetekben a bíróság is ilyen alapon állapította meg a munkáltató megtérítési felelősségét. A kérdés helyes megoldásánál az alábbiakból kell kiindulni: A L!, 1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa által kiadott 1/1967. (II. 26.) SZOT számú szabályzat 8. §-a értelmében a gyermekgondozási segély visszatérítésére, elévülésére a vállalatnak (kisipari szövetkezetnek, termelőszövetkezetnek) a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló felelősségére, a segélyből történő levonásokra, valamint mindezen kérdésekkel összefüggő jogvitákra vonatkozóan a táppénzre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ehhez képest a munkáltatónak a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló felelősségére a 71/1955. (XII. 31.) M T számú rendelet 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó. E szerint a munkáltató a Szolgáltatások megállapításához szükséges adatok valóságnak meg nem felelő közlésével okozott kárt köteles a biztosítási szervnek megtéríteni. Ehhez képest tehát az ilyen tárgyú jogvitákban azt kell tisztázni, hogy a munkáltató által kiállított igazolás tartalma megfelelt-e a jogszabályi rendelkezéseknek, nevezetesen a munkáltató a dolgozó nő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát a 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a valóságnak megfelelő adatok alapján igazolta-e. Nem annak van tehát jelentősége, hogy a munkáltató a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot megállapító munkaügyi döntőbizottsági határozat ellen fellebbezéssel élt-e vagy sem. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta. '(P. törv. III. 21.177/1969/2. számú határozat alapján.) 19. A felülvizsgálati kérelemmel megtámadható munkaügyi döntőbizottsági határozat ellen benyújtott ügyészi óvást nem a járásbíróság, hanem a TMDB bírálja cl. Az Mt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaügy5 döntőbizottságok működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. Ehhez kapcsolódóan az Mt. V. 108. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ügyész a törvényesség érdekében a munkaügyi vitát eldöntő szervek előtt panaszt, fellebbezést, illetve felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, új eljárást kezdeményezhet, *vagy az eljárás bármely szakaszában felléphet. Az Mt. V. 108. §-ának (4) bekezdése pedig az ügyészi óvás vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket. E szerint az ügyészi óvás elbírálására a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha a munkaügyi döntőbizottság a határozata ellen benyújtott ügyészi óvással nem ért egyet, az erre vonatkozó határozatát elbírálás végett a területi munkaügyi döntőbizottsághoz köteles felterjeszteni. A 9/1907. (X. 8.) Mü M számú rendelet V. fejezetében foglalt rendelkezésekből kitűnően az ügyészi óvás a különleges eljárások közé tartozik; Az utóbb említett rendelet 73. §-ának (1)—(3) bekezdésében foglaltakból kétségtelen, hogy ha az ügyész — általános felügyeleti — óvással támadja meg a munkaügyi döntőbizottság határozatát, akkor sajátos — de az ügyészségről szóló 1959. évi 9. számú tvr. 9. §-ának (6) bekezdésével összhangban álló — fórumrendszeri szabályok érvényesülnek. Ka ugyanis a munkaügyi döntőbizottság az óvással nem ért egyet, azt akkor is a területi munkaügyi döntőbizottság bírálja el, ha egyébként a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen felülvizsgálati kérelemnek lenne helye, tehát ha a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen irányuló jogorvoslat elbírálása a járásbírósági hatáskörbe tartoznék. Ügyészi óvás benyújtása esetén tehát az Mt. V. 106. §-ának a)—e) pontjaiban felsorolt esetekben nem a járásbíróság bírálja el az óvást, hanem az előbb hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében a területi munkaügyi döntőbizottság. Téves tehát az olyan járásbírósági álláspont is, mely az ügyész óvását új eljárás kezdeményezésének tekinti és mint ilyent elbírálhatónak tartja. Az ügyész óvásának indítványi része és az óvás tartalma ugyanis nem hagy kétséget aziránt, hogy az ügyész nem az Mt. V. 108. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárási cselekményt végzett, hanem az Mt. V. 108. §-ának (4) bekezdése szerinti óvást emelt. Ilyen esetekben a járásbíróság akkor jár el helyesen, ha a Pp. 28. §-a értelmében hatáskörének hiányát megállapítja, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel megszünteti és az iratoknak az ügyészi óvás elbírálására hatáskörrel bíró területi munkaügyi döntőbizottsághoz való áttételét elrendeli. Figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 242. számú állásfoglalásban kifejtettekre nincs jelentősége annak, hogy a területi munkaügyi döntőbizottság a saját hatáskörének hiányát korábban esetleg már megállapította. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta. (P. törv. III. 21.124/1969/2. számú határozat.) (Az állásfoglalásokat az Ügyészségi Közlöny 1970. évi 3. száma közli.) Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Szerkesztésért felelős: dr. Kormos Géza Kiadja: Lapkiadó Vállalat Eudapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285 Felelő*! k?5>dó- Sala Sándo Szerkesztőség: Budapest. V.. Bajcsy-Zs. út. 78. IV. eni. Telefon: 121—592, 121—236. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a P-sta Küzponti Hírlao Irodánál (Budapest, V., József tiádor tér 1.) Előfizetési díj: e~v évre 120 Ft. fél évre fiO Ft Csekkszám las? ám jgvéni 61.0*?* / közületi 61.066. vagv átutalás a MNB 8. sz fiókjánál vezetett f-lvásráml-ra Indsx: 25.801 702554 : - Zrínyi Nyomda, Budapest. - F v.: Bol«ár