Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 11. szám

276 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám 0—20 év között 21 évtől 3ti évig forinttal Fővárosi tanácsnál elnökhelyettesnek és titkárnak Megyei, megyei jogú városi tanácsnál elnökhelyettesnek és titkárnak 150—150 200—200 150—150 200—200 Járási, megyei jogú városi kerületi, járási jogú városi, fővárosi kerületi tanácsnál elnöknek elnökhelyettesnek és titkárnak Községi tanácsnál 1500 lakosnál kisebb községben elnöknek és titkárnak 1500—3000 lakosú községben elnöknek és titkárnak 3000—10.000 lakosú községben elnöknek és elnökhelyettesnek, titkárnak 10.000 lakosnál nagyobb községben elnöknek, elnökhelyettesnek és titkárnak 0—36 év között 150—150 120—120 90— 90 90— 90 100—100 100—100 A külkereskedelmi vonatkozású propagandatevékenység Magyarországon történő folytatásának bejelentéséről szóló 1 1970. (I. 13.) Kk M számú rendelet alkalmazásáról Az Igazságügyminisztériummal egyetértésben az alábbiakat közöljük. Az 1/1960. (V. 10.) Kk M számú rendelet szerint a devizakülföldivel kötött olyan szerződés, amely áru vagy az iparjogvádelem körébe .tartozó jogosítvány devizakülföldi által belföldön történő propagálására irányul, külkereskedelmi szerződés. Az ilyen szerződés megkötése, valaagy megv< tására irányul, vagy ezt eredményezheti, külkereskedelmi tevékenységnek minősül. A külkereskedelmi célú propagandatevékenység egyes kérdéseit az 1/1970. (I. 13.) Kk M számú rendelet szabályozza. E rendelet értelmében a) külföldi — vagy megbízásából, illetve érdekében eljáró magyar — állampolgár vagy jogi szeméiy külkereskedelmi cílú árubemutatót, szakkiállítást, kiállítást, vájárt (a továbbiakban: árubemutató) csak abban az esetben rendezhet belföldön, továbbá b) külföldi által külföldi áruról, vagy iparjogvédelem körébe tartozó jogosítványról tartandó gazdasági célú propagandaelőadás is csak abban az esetben rendezhető belföldön ha azt az árubemutató vagy előadás magyar rendezője, magyar rendező hiányában pedig a helyiséget (területet) az árubemutató vagy az előadás céljára rendelkezésre bocsátó állampolgár vagy jogi személy a Magyar Kereskedelmi Kamarának a rendeletben előírt módon bejelentette. Az ilyen külkereskedelmi tevékenység kifejtesere tehát az egyéb feltételek megléte esetén is csak a bejelentés ad jogosultságot. így annak a cselekménye, aki az ilyen propagandatevékenységet a rendeletben meghatározott bejelentés nélkül fejti ki, a Btk. 237. §-ában meghatározott jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység bűntettének megállapítására alkalmas. Külkereskedelmi Minisztérium Jogi önálló Osztály Az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség 3/1970. számú együttes állásfoglalása a bányaműveléssel kapcsolatos ví/szintsü llyesztés hatósági engedélyezéséről (20.586/1970. O V H) A bányászatban — különösen a bauxitbányászatban — a víz veszély megelőzése céljából az utóbbi évek során előtérbe került az aktív vízvédelem, a vízszintsüllyesztés alkalmazása. Ez a tevékenység vízimunka, amely vízjogi engedélyezési kötelezettség alá esik. A hatósági engedélyezés során a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitás kérdések tekintetében az alábbi közös állásfoglalás az irányadó, Az 1960. évi III. törvény (Bt.) rendelkezései szerint a bányaüzemek műszaki üzemi terveit, amelyeket a főbb bányaveszélyek elleni védekezés (pl. tűz-, sújtólég-, vízveszély) figyelembevételével keU összeállítani, valamint a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítményeket a bányahatóság engedélyezi. A bányahatóság hatáskörébe tartozik tehát a bányaüzemek aknáinak engedélyezése és ennek során a műszakibiztonsági feltételeik, jellemzőik, a földalatti bányaműveléssel kapcsolatos feladatok megállapítása. A bányahatóságnak az engedélyezési eljárásba a vízügyi hatóságot bevonni nem kell. Ha azonban a bányaművelés során preventív vízszintsüllyesztést alkalmaznak, a bányavállalat köteles a bányahatósági engedélyezés előtt a 32/ 198.4. (XII. 13.) Korm. számú rendelet 16. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltaknak eleget tenni. Ezek alapján a vízszintsüllyesztés és az ehhez kapcsolódó vízgazdálkodást érintő tevékenység megvalósításához és folytatásához a bányavállalat a műszaki üzemi tervek, az aknák terveinek