Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 5. szám

136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám A negyedévközi nyereségadó előleg kiszámítása a Melléklet I. részének 2/b és 2/f pontjai alapján: „Előző időszaki" költségvetést illető nye- £ reségadó (9.000 — 114) 8.888 eFt A lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységnek az összes árbevételhez viszonyított részaránya 40%. A vállalat a Rendelet 1. sz. mellékletének III. részében foglaltak szerint F-nyereségrésze után 60%-kal adózott. Az F-nyereségrész 60%-a (6.750 e Ft) után számított adó (4.050 eFt) változatlan marad. Az F-nyereségrész 40%-a (4.500 eFt) után 30%-os adókulccsal kell számolni az eredeti 60%-os adókulcs helyett. 4500 Levonható különbözet: x 30 =» 1.350 eFt 100 (60% - 30% = 30%) === '„Előző időszaki" költségvetést megillető korrigált nyereségadó 7.536 eFt 1970. í. negyedévben negyedévközi előlegként havonta kétszer fizetendő az előbbi összeg 1/6-a (7.536 : 6) 1.256 e Ft 3. Az alacsony lélekszámú településeken működő nyíltárusítású üzletekkel (vendéglátóipari egységekkel) rendelkező vállalatok (szövetkezetek) nyereségadó előlegének kiszámítása. Számítási adatok: a) 1989. I. n. évi nyereségadó 1.440 eFt b) 1969. I. n. évben igénybevett utazási kedvezmény (az 1968. évi 1/4 része) 12 eFt c) Az alacsony lélekszámú településeken működő nyíltárusítású üzletek 1969. I. n. évi együttes árbevétele 1.600 e Ft A negyedévközi nyereségadó előleg kiszámítása a Melléklet I. részének 2/b és 2/f pontjai alapján: „Előző időszaki" költségvetést megillető nyereségadó (1440 — 12) A nyíltárusítású üzletek árbevételének 1,5%-a „Előző időszaki" költségvetést megillető korrigált nyereségadó 1970. I. negyedévben negyedévközi előlegként havonta kétszer fizetendő az előbbi összeg 1/6-a (1404 :6) 1.428 eFt 24 eFt 1.404 eFt 234 eFt 4. Az I. negyedévi nyereségadó kiszámítása. Az I. negyedévi nyereségadó kiszámítása egyszerűsítési okokból eltér a későbbi negyedévekben és az éves szinten alkalmazásra kerülő számítástól. A példa szerkezete minden lehetséges tételt magában foglal, de a számadatok — természetszerűleg — minden esetre nem vonatkozhatnak. 1. Az 1970. I. 1-i bruttó állóeszközállomány 660.000 eFt 2. Az 1970. I. negyedévi nyitó és záró készletállomány számtani átlaga 540.000 e Ft 3. Bérelt ingatlanok eszmei értéke negyedévi nyitó és záró állományának számtani átlaga — 4. Eszközállomány összesen (1+2+3 sor) 1.200.000 eFt 5. A nyereség megbontásánál figyelembe veendő eszközérték (4 sor : 4) 300.000 e Ft 6. A nyereség megbontásánál az eszközérték helyett figyelembe veendő közvetett költségek — 7. A nyereség megbontásánál figyelembe veendő tárgynegyedévben fizetett bérköltség 60.000 e Ft 8. Nyereség 107.000 eFt Mérleg szerinti eredmény 9. Veszteség — 10. A szénbányászati alágazatba tartozó vállalatok hűségjutalommal csökkentett tárgynegyedévi bérének 5,5%-a 11. A fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek az Alaphoz történő, az alapszabályban rögzített hozzájárulásnak arányos része, illetve az OKISZ felügyelete alá tartozó szövetkezetek esetében bruttó nyereségük 7%-a 12. Pénzügyminiszeri rendelkezésekben, illetve leiratokban elrendelt mérleg szerinti eredményt csökkentő vagy növelő egyéb helyesbítések (a bérszínvonal változás kivételével) 13. Az adóköteles nyereség összege (8—10—11 + 12) 14. Az R-nyereségrész (a számításban szereplő tényezők képletszerűen) (Bér-, szorzó : 2) 60.000 x 2 x 107.000 300.000 + (60.000 x 2) 15. F-nyereségrész (13—14 sor) 16. R-nyereségrész adója (a rendelet 1. sz. mellékletének II. részében közölt táblázat alapján) 17. F-nyereségrész adója (a rendelet 1. sz. mellékletének III. részében közölt adókulcsok alapján) ipari besorolású, lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységet is végző vállalat esetében; a vállalat összes árbevételéhez képest a lakossági javítási-szolgáltatási tevékenység aránya 30% a) az F-nyereségrész 70%-a után 60%-os adókulccsal számítva az adó 32.100 b) az F-nyereségrész 30%-a után 30%-os adókulccsal számítva, az adó 6.879 c) összesen 18. Tárgyidőszaki nyereségadó (16+17 sor) 19. A tárgynegyedévben a dolgozók munkábajárásával kapcsolatos utazási kedvezmény igénybe vehető összege (az 1969. I. negyedévi igénybe vett öszszeg 70%-a) 20. Pénzügyminiszteri rendelkezések, illetve leiratok alapján levonható összeg a) az alacsony lélekszámú településeken működő nyíltárusítású üzletek (vendéglátóipari egységek) árbevételének eFt 1,5%-a eFt b) a készletnövekedéssel együttjáró tartós forgóeszköznövekedéssel öszszefüggő forgóalap feltöltési kötelezettség összege, legfeljebb az Fnyereságrész 10, illetve 15%-a eFt c) egyéb külön rendelkezések szerinteFt d) a nyereségadóból levonható összesen 21. A költségvetést (szövetkezeti érdekképviseleti szervet) megillető nyereségadó (18—19—20 sor), ül. a levonható tételeknek a nyereségadót meghaladó része (20+19—18 sor ) 107.000 eFt 30.571 eFt 76.429 eFt 16.650 eFt 38.979 e Ft 55.639 e Ft 1.400 eFt 54.239 e Ft A 2. sorban szereplő készletállomány összegét a 36/1969. (XII. 24.) PM számú rendelet 4. számú mellékletében felsorolt vállalatok a rendelet 3. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglaltakra tekintettel úgy számítsák ki, hogy a 26. számlacsoportban (a 264 számla kivételével) nyilvántartott 1970. I. n. évi készletállomány helyett az 1968. és 1969. I. negyedévi nyitó és zárókészlet számtani átlagárnak a számtani átlagát vegyék figyelembe. A III. negyedévi nyereségadó kiszámítása az I. féléves nyereségadó kiszámításával azonosan történik.