Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)
1970 / 51. szám
51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1079 ságnál vagy a gazdasági döntőbizottságnál a kötelezettel szemben nem érvényesíti, ez tiltott hitelezésnek minősül [37/19(57. (X. 12.) Korrn. számú rendelet 5. § (1) bek.]. Vegyes rendelkezések 9. §. (1) A bankgarancia díja —• a garancia időtartamától függően — évi 1,2%, de legalább a garantált összeg 0,5%-a. (2) A fedezetigazolás díja egyszeri 0,5"»°, de legalább 100 Ft. 10. §. (1) Ez a rendelkezés 1970. december 1-én lép hatályba, szabályait azonban csak a hatálybalépése után kiadott fedezetigazolásokra és nyújtott bankgaranciákra lehet alkalmazni. (2) A 410/1967. MNB számú körlevél 24—26. pontja egyidejűleg hatályát veszti. Dr. László Andor s. k., államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 1/1970. (XI. 18.) O V II -A H számú rendelkezése a vízkészlethasznáiati díjról A vízkészletek takarékosabb felhasználása, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos társadalmi ráfordítások részbeni megtérítése érdekében az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — az Országos Anyagés Árhivatal elnökével, továbbá a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben — a vízkészlethasználati díjat az alábbiak szerint szabályozom: 1- §• (1) Vízkészlethasználati díjat kötelesek fizetni: a) a közüzemi víz- és csatornamű vállalatok az általuk szolgáltatott ivóvízminőségű és nem ivóvízminőségű vízmennyiség után; b) az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervek, az állami költségvetési szervek, a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek (a továbbiakban: vállalatok), továbbá ipari és kereskedelmi tevékenységük körében felhasznált víz után az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek is a saját vízkivételi művük útján nyert, vagy vízerőművük által hasznosított vízmennyiség után; cj a vízszint káros megváltoztatását előidéző bánya-vállalatok az elvont és felhasználatlanul elvezetett vízkészlet után mindaddig, amíg a terület vízellátását biztosító vízilétesítményeket megépítik. (2) A vízkészlethasznáiati díj alól mentes a mezőgazdasági célokra (öntözési, haltenyésztés! stb.), valamint a bányavállalatok saját üzemében felhasznált vízmennyiség. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett elvont vízkészleten a vízszintsüllyesztés érdekében felszínre hozott azt a vízmennyiséget kell érteni, amely a szükséges vízilétesítmények hiányában nem hasznosítható. 2. §• A közüzemi víz- és csatornamű vállalatok által fizetendő vízkészlethasználati díj 0,15 Ft/m3. A vízkészlethasználati díjat a vállalat által beszedett vízdíj magában foglalja. 3. §. (1) Az 1. § (1) bekezdés b) pontiának hatálya alá tartozó vízhasználók — a rendelkezés mellékletében megállapított vízkészlet-kategóriák szerint — az alábbi vízkészlethasználati díjat kötelesek fizetni: A díj összege fillérben Vízhasználók ABC vízkészletkategóriában Villamosenergiaipar: m3-ként 2 3 6 Vízerőmű: 10 000 m3-ként 6 6 6 Közfürdő: nv-ként 15 15 15 Káros vízszintsüllyesztést előidéző bányavállalat: m3-ként 2 2 2 Egyéb vízhasználó: m3-ként 8 15 18 (2) A felhasználó a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiségnél nagyobb fogyasztás esetében a többletvízmennyiség után 100%-os pótdíjat, kisebb fogyasztás esetén pedig a ténylegesen felhasznált vízmennyiség után 100%-os, a fel nem használt vízmennyiség után 50%-os vízkészlethasználati díjat köteles fizetni. (3) Nem kell 100%-os pótdíjat fizetni, ha az eltérés a 10%-ot nem haladja meg, illetve nem kell