Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1009 A rendelet hatálybalépése H. §. (1) Ez a rendelet 1971. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az elsü fokon még el nem bírált, folyamatban levő államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tanácsi rendeleteknek a közterülethasználatra vonatkozó, e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. (3) E rendelet rendelkezései nem érintik a) a vásárcsarnoki és a piaci hely használat en­gedélyezésére és az ezzel kapcsolatos díj fizeté­sére, b) a gépjármű őrzőhelyek területén tartózkodó gépjárművek után fennálló díjfizetési kötelezett­ségre, valamint c) a hajók és egyéb úszóművek kikötése eseté­ben fennálló díjfizetési kötelezettségre vonatkozó külön rendelkezések hatályát. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter Dr.Csanádi György s.k., közlekedés­és postaügyi miniszter A közlekedés- és postaügyi miniszter 7/1970. (XI. 13.) KPM számú rendelete az utak igazgatásáról Az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvény­erejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végre­hajtása tárgyában kiadott és a 19/1970. (VI. 7.) Korm. számú rendelettel módosított 34/1982. (IX. 16.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 8. f-a alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — az alábbiakat rendelem: Fogalommeghatározások h §• A Tvr. alkalmazása szempontjából: a) műtárgy: a híd (pontonhíd, hajóhíd), az áteresz, a támfal, a bélésfal, a mellvédfal és az alagút. A 2 méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a 2 méter vagy ennél kisebb nyí­lású áthidaló műtárgy: áteresz; b) úttartozék: a jelzőtábla, a forgalomirányító berendezés, a vezetőoszlop, a jelzőkő, a korlát és az egyéb üzemi létesítmény, valamint az út fenn­tartói inak kezelésében álló területen levő véderdő és védő fásítás, továbbá külterületen az 1945. évi január hó 1. napja előtt létesített közút rézsűjé­nek külső szélétől számított 2 méter távolságon belül ültetett fa — az összefüggő üzemi gyümöl­csöshöz tartozó fák kivételével; c) a közút határa: a közút árka rézsűjének, il­letőleg töltésen haladó közútnál — ha árok nincs — a töltésnek, bevágásban haladó közútnál a be­vágás rézsűjének külső széle, kivéve ha a közút céljára kisajátított vagy kezelésbe átvett terület határa ezt meghaladja. Belterületen a közút leg­feljebb a járdának a közút felé eső széléig terjed. Űíügyi hatóságok 2. §. (1) Az országos közutak, a tanácsi közutak és a sajáthasználatú utak igazgatását — a (2) és a (3) bekezdésben említettek kivételével — a R. 6. §-ában megjelölt szervek látják el. (2) Nagyközségek területén a tanácsi közutak és a tanácsi hatáskörbe tartozó sajáthasználatú utak igazgatását — a R. 9. §-ának (1) bekezdésé­ben, valamint 12. és 20. §-ában meghatározott teendők kivételével — első fokon a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve látja el. (3) A Budapest területén haladó országos köz­utaknak a Duna-balparton a Hungária körút vo­nalában létesítendő autópályán, a Duna-jobb­parton a Hamzsabégi úton, az Osztapenko emlék­művön, illetőleg a Flórián téren kívül eső g)7ors­forgalmú szakaszai igazgatását a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium alsófokú útügyi terület' szerve látja el. A közúti hálózat kialakítása 3. §. (1) Az országos közúti hálózatba fel kell venni azokat az utakat, amelyek a) a nemzetközi forgalom lebonyolítására szol­gálnak, b) összekötik — a fővárost a megyeszékhelyekkel és a me­gyeszékhelyeket egymással, — a járásszékhelyeket a megyeszékhelyekkel és egymással, — a községeket (városokat) a megye- és járás­székhelyekkel, — a városkörnyéki községeket a várossal, — a vasút- és hajóállomásokat az előbbi utak­kal. (2) Ha — a községeket (városokat) a megye- és járás­székhelyekkel, — a városkörnyéki községeket a várossal, — a vasút- és hajóállomásokat az országos köz­utakkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom