Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 52. szám
52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 931 A törvény 52. §-ához 1. A fellebbezés elintézésének határideje, az ügyfél értesítése mellett, egy ízben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható A tv 52. §-a értelmében a fellebbezést, ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg, a felterjesztéstől számított 30 napon belül kell elintézni. A tv 54. §-a szerint a fellebbezési eljárásban az előző fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ezért a fellebbezés elintézésének határideje a tv 37. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. A fellebbezés elbírálásánál is fennállhatnak ugyanis olyan kivételes körülmények, amelyek miatt a fellebbezés érdemi elbírálása 30 napon belül semmiképpen sem lehetséges. A törvény 61. §-ához 1. A tv 1. §-ának hatálya alá tartozó államigazgatási ügyben benyújtott óvás alapján az ügy érdemében tett intézkedést határozatba kell foglalni Az ügyészi óvás alapján az ügy érdemében tett államigazgatási intézkedést határozati formában kell meghozni és az óvás alapján hozott határozatot az ügyfelekkel az első fokon eljárt államigazgatási szerv útján kell közölni. Egyet nem értés esetén az óvásnak a felettes szervhez való felterjesztése [tv 61. § (6) bekezdés] nem minősül érdemi intézkedésnek, ezért azt nem kell határozati formába foglalni. A törvény 63. §-ához 1. Felügyeleti jogkörben a sérelem orvoslása iránt egy éven túl általában nem célszerű intézkedni A tv 63. §-ának a felügyeleti jogkör gyakorlására vonatkozó rendelkezései határidőt nem állapítanak meg. Figyelemmel azonban a panaszok kötelező elbírálásának a tv 64. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt időbeli korlátozására, valamint arra, hogy az államigazgatási határozat visszavonása és módosítása során indokolt az egy éves határidő betartása (a tv 43. §-ához fűzött 4. sz. állásfoglalás), általában a felügyeleti jogkör gyakorlásával sem célszerű egy éven túl a határozatot megváltoztatni. A törvény 64. §-ához 1. Az ügy érdemében hozott jogerős államigazgatási határozatot vagy intézkedést, illetőleg a határozathozatalra vagy intézkedésre irányuló kötelezettség elmulasztását sérelmező beadvány: államigazgatási panasz Államigazgatási panaszt csak az ügy érdemében hozott jogerős határozat vagy intézkedés ellen, vagy a határozathozatalra, illetőleg intézkedésre irányuló kötelezettség elmulasztása miatt lehet benyújtani. Amennyiben már határozatot hoztak és a határozat még nem jogerős, vagyis a fellebbezési határidő még nem telt el, az ügyfél beadványát fellebbezésnek kell tekinteni. 2. A panasznak nevezett, de tartalma szerint nem annak tekintendő beadványok minősítése Az államigazgatási szerv vezetőjének a beadványokat a postabontáskor, illetőleg az ügyintéző kijelölésekor kell minősítenie. Amennyiben az eljárás folyamán kiderül, hogy a minősítés helytelen volt és a beadvány tulajdonképpen nem a tv hatálya alá tartozó államigazgatási panasz, illetőleg panasz (panaszkodás) vagy közérdekű bejelentés, hanem fellebbezés, vagy egyéb tartalmú beadvány, akkor a panasszá, stb. történt minősítést meg kell szüntetni. A tanácsi szerveknél az ügyiratkezelési szabályzat [5/1963. (TK 78.) KE sz. ut. I. melléklet 27. § (2) bek.] értelmében alkalmazott minősítő jelzést törölni kell. 3. Az államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadása lehetőségének esetében az államigazgatási szerv az ügyfél beadványát panaszként mm bírálhatja el. Az ügyhöz kapcsolódó, de mm bírósági hatáskörbe tartozó kérdésben azonban panaszeljárás, általában a jogerős bírósági ítélet meghozatala után, lefolytatható. A tv 64. § (2) bekezdése értelmében, ha jogszabály a határozat bíróság előtt .való megtámadását lehetővé teszi, panaszeljárás érdemi lefolytatásának nincs helye. Ha az ügyfél a panaszt a keresetindításra nyitvaálló határidőn belül nyújtotta be, az államigazgatási szervnek az ügyfelet nyilatkozatra fel kell hívnia atekintetben, hogy kívánja-e államigazgatási per lefolytatását. Ha az ügyfél ezt kívánja, beadványát keresetlevélnek kell tekinteni és azt a tv 56. § (4) bekezdése értelmében az illetékes járásbírósághoz kell továbbítani. Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a nála benyújtott beadvány nem felel meg a keresetlevél kellékeinek [Pp. 121. § (1) bek.], az illetékes járásbírósághoz való áttétellel egyidejűleg az ügyfelet hiánypótlásra és a már kijavított, kiegészített keresetnek a bíróság részére való meg-, küldésére felhívhatja. Amennyiben az ügyfél nem kívánja panaszának keresetkénti kezelését, az államigazgatási szerv a keresetindításra nyitvaálló határidőn belül érkezett beadványt elutasítja. Nincs akadálya annak, hogy az államigazgatási szerv a beadvány alapján — a bíróság előtti keresetindítás lehetősége ellenére — a tv 43. §-a értelmében, az ott meghatározott feltételek esetében maga orvosolja a jogszabálysértést. Abban az esetben, ha az ügyfél a bírósági hatáskörbe tartozó kérdés mellett ehhez kapcsolódó, de nem bírósági hatáskörbe tartozó döntést is sérelmez — pl. az adókivetés jogalapja mellett sérelmezi az adó összegszerűségét —, a, kivetés jogalapja tárgyában történt jogerős bí-