Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 929 személyes meghallgatására csupán akkor kerüljön sor, ha az feltétlenül szükséges és a kívánt nyilatkozatok, bizonyítékok csak az ügyfél személyes megjelenése útján szerezhetők meg. Ha az érdekeltek közreműködése nélkül a tényállás nem tisztázható, az eljáró államig az2a— tási szerv keresse ennek legegyszerűbb, leggyorsabb, leghatékonyabb módjait. Pl. az ügyiraton feljegyezve az intézkedést — telefonon érdeklődjék, kérjen be adatokat, hívja fel az ügyfelet okiratok pótlására. Ha ilyen egyszerűbb módon a tényállás nem tisztázható, levélben kérje fel az eljáró szerv az ügyfelet a hiányok pótlására, egyes kérdések megválaszolására, vagy tartson egyszerűsített formában helyszíni szemlét. Az eljáró szerv minden más, általa legjobbnak tartott, gyors, korszerű módot a tényállás tisztázásához felhasználhat. 5. A meghívás módja, tartálma Ha az államigazgatási eljárás az ügyfél kezdeményezésére indul és az ügyfél meghallgatását kéri [tv 17. § (2) bekezdés]; továbbá, ha a tényállás tisztázásához az ügyfél személyesen tett nyilatkozatai és egyéb általa személyesen szolgáltatott bizonyítékok szükségesek és azok más módon nem biztosíthatók [tv 17. § (3) bekezdés]; az ügyfél megjelenését nem idézéssel, hanem helyette meghívás útján kell biztosítani. A meghívás az 1. sz. mellékletbe foglalt minta szerint történhet. A meghívásban kérni kell a meghallgatandó személyt, hogy — az ügy jellegétől függően — vagy meghatározott napon és időpontban, vagy az ügyfélfogadási napok egyikén meghatározott időszakban a megjelölt helyen jelenjék meg. A meghívásban kérni kell az ügyfelet, hogy az ügyre vonatkozó adatokat, bizonyítékokat stb. a tárgyalásra hozza magával. A meghallgatás alkalmával figyelmeztetni kell az ügyfelet a tv 17. § (4) bekezdése értelmében arra, hogy ha a tőle kért adatokat és bizonyítékokat az előírt határidőn belül nem terjeszti elő, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. E figyelmeztetés megtörténtét az ügyiraton rögzíteni kell. Ha az ügyfél a meghívásra nem jelent meg, az eljáró államigazgatási szervnek megfelelő hangnemű levélben kell őt a tv 17. § (4) bekezdésében foglaltakról tájékoztatnia. Meghívással kell az ügyfelet az államigazgatási szervhez hívni minden olyan esetben is, amikor a tényállás hivatalból való tisztázása más módon nem lehetséges (1.: a tv 17. §-ához fűzött'4. számú állásfoglalást), valamint amikor nem a tv 18—20. §-a szerinti idézést kell kibocsátani. A törvény 19. §-ához 2. Az idézés módja, tartalma A tv. 19. §-ában foglalt módon és formában a tv 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alá eső személyeket kell idézni. Nem lenét idézni az ügyfelet a tv 17. §-ában foglalt esetekben (L: a tv 17. §-ához fűzött 4. számú állásfoglalást). Az idézésben kérni kell az idézett személyt, hogy meghatározott napon és időpontban a megjelölt helyen jelenjék meg. Fel kell hívni figyelmét arra, hogy milyen minőségben (ügyfél, tanú, szakértő) kívánják meghallgatni. Utalni kell arra, hogy az idézésre történő megjelenés állampolgári kötelesség. Célszerű figyelmeztetni az idézett személyt, hogy a megjelenés elmulasztása a tv-ben foglaltak szerint következményekkel járhat. (L.: 2. számú mellékletbe foglalt mintát.) A másodszori és az esetleges további idézésben a tv 20. § (2) bekezdés szerinti bírságolások lehetőségére, valamint arra is figyelmeztetni kell az idézett személyt, hogy két ízbeni eredménytelen idézése esetén elővezetése is elrendelhető. (L.: 3. számú mellékletbe foglalt mintát.) Ha az első idézésre az ügyfél nem jelent meg, de távolmaradását legkésőbb az ismételt idézésben megjelölt határnapon megfelelően igazolja, nem lehet e mulasztása miatt bírságolni Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, az első ízbeni mulasztása miatt Ft-ig, esetleges további eredménytelen idézés esetén Wfr Ft-ig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani. *OÉ? 3. A főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területe az államigazgatási szerv székhelyé' nek tekintendő, ezért e városokban bármely kerület területéről lehet idézni A főváros és a megyei jogú városok igazgatási kerületekre való felosztása az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatása, illetőleg idézése tekintetében nem határolja le az államigazgatási szerv székhelyét a kerületek illetékességi területére. Ezért a fővárosban és a megyei jogú városokban a kerületi államigazgatási szervek az ügyfeleket, a tanúkat, a szakértőket — megkeresés mellőzésével — a másik kerület területéről közvetlenül behívhatják, illetőleg idézhetik. A törvény 20. §-ához 2. Az elővezetést két ízbeni eredménytelen idézésnek meg kell előznie A tv 20. §-ába foglalt rendelkezések tartalmából következik, hogy az elővezetés elrendelésére — függetlenül az esetleges bírságolástól — csak akkor kerülhet sor, ha az idézett személy két ízbeni előzetesen történt idézésre sem jelent meg és távolmaradását sem mentette ki az államigazgatási szervnél. A törvény 28. §-álioz 1. Az államigazgatási eljárásban szakértő kije* lölése iránt elsősorban az azonos szervezeten belüli, más szakigazgatási szervet kell megkeresni Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel bíró dolgozója nincs, a tv 28. § (2) bekezdése értelmében a tanácsi szervezetben, a végrehajtó bizottság más szakigazgatási szervénél dolgozó és