Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 50. szám

50. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 895 A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 33 Í9C9. (X. 30.) PM — £ VM — AB számú együttes rendelete az állami telkek használati és igénybevételi díjáról Az állami telkek használati és igénybevételi díját — az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet alapján — az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéve' egyetértésben — a következőképpen szabályozzuk. A rendelet hatálya 1. §. (1) S rendelet hatálya kiterjed — a (2) bekezdésben említettek kivételével — az állami tulajdonban álló minden földrészletre (a továbbiakban: íállami telek). (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) a közterületekre (közutak, utcák, terek), b) a mezőgazdasági rendeltetésű földekre [az 1981. évi VI. tv. 1. § (1) bekezdése és a 7/1962. {III. 13.) Korm. számú rendelet 1. § (1) bekezdése], c) az erdőkre [az 1981. évi VII. tv. 2—3. § és a 83/1982. (IX. 12.) Korm. számú rendelet 1—7. §], továbbá d) a vizek [folyók, állandó és időszakos vízfolyásod, közcélú csatornák és természetes tavak] medrére A telekhasználati díj 2- §• (1) Az állami telkekért — tekintet nélkül arra, hogy már beépültek-e vagy sem — évenkénti telekhasználati díjat kell fizetni. (2) Telekhasználati díjat kötelesek fizetni: a) az állami telkeket kezelő állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, b) az állami telkeket nem bérleti jogviszony fclapján használó szövetkezetek, továbbá c) a szövetkezeteknek, a társadalmi szervezeteknek és az egyesületeknek az állami telkeket nem bérleti jogviszony alapján használó önálló vagy közös vállalatai, illetőleg vállalkozásai. (3) A. telekhasználati díjat a telek birtokba adását követő év január hó 1. napjától kezdődően kell fizetni. 3. §. (1) Nem kell telekhasználati díjat fizetni: a) a lakóépületek és a túlnyomó (50%-ot meghaladó) mértékben lakás céljára szolgáló vegyes rendeltetésű épületek, b) a jóléti, egészségügyi, szociális, művelődésügyi, testnevelési és sportlétesítmények, lóversenypályák, továbbá a túlnyomó (50%-ot meghaladó) mértékben ilyen célokra szolgáló vegyes rendeltetésű létesítmények, c) a műemlékvédelem alatt álló — termelő (szolgáltató) üzemi tevékenység folytatására nem használt — építmények elhelyezésére szolgáló, valamint d) a bányászati tevékenység céljára rendeltetésszerűen használt állami telkekért, végül e) az olyan állami telkek után, amelyeken vízilétesítmények, továbbá ásványvíz vagy gyógyüdülő céljaira szolgáló források vannak. (2) Nem kell telekhasználati díjat fizetni a nem mezőgazdasági rendeltetésű olyan állami földrészletekért sem, amelyeket mezőgazdasági nagyüzemek — a rendeltetésszerű felhasználásig — a mezőgazdasági alaptevékenységüknek megfelelően használnak. (3) Mentesek a telekhasználati díj fizetésének a kötelezettsége alól: a) az állami költségvetési szervek (államhatalmi és államigazgatási szervek, s ezek nem vállalati formában működő intézetei), b) a pénzintézetek (ideértve a takarékszövetkezeteket is), c) a jóléti, egészségügyi, szociális, művelődésügyi, testnevelési és sportintézmények, d) a tanácsi házkezelési szervek, e) a kommunális (a közfürdő, kertészeti, köztisztasági, kéményseprő, temetkezési, díjbeszedő, ingatlanközvetítő) szolgáltatást végző vállalatok és költségvetési üzemek, f) a közmű vállalatok (a közcélú elektromos-J gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek), továbbá g) a közhasználatú közlekedési (vasúti, hajózísi,1 gépjármű- és légiközlekedési) vállalatok és a Magyar Posta. (4) Nem terjed ki a mentesség: a) a kommunális szolgáltatást végző vállalatok és költségvetési üzemek, továbbá a közmű vállalatok által nem kizárólag a saját szükségletükre szolgáló termelő (szolgáltató) tevékenység céljára használt állami telkekre (telekrészekre), valamint b) a közmű vállalatok, a közhasználatú közlekedési vállalatok és a Magyar Posta üzemi céli-v'ra nem szolgáló és tevékenységi körükön kívüli bérbeadás útján hasznosított állami telkekre (telekrészekre). Ez a rendelkezés nem érinti a bérbe-r adott rakterületekre vonatkozó mentességet.