Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 49. szám
880 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám rendelkezést tartalmazzanak. Az alkalmazottak számának a tagok számához viszonyított arányát a közgyűlés határozza meg, ez az arány általában 10—15 százalék lehet, a tagok számához viszonyítva. Az építőipari, vagy az építőipari tevékenységet is folytató vegyesipari szövetkezetekben a közgyűlés az alkalmazottak számát ennél magasabb arányban is, legfeljebb azonban a tagok számának 25 százalékában határozhatja meg. A kisipari szövetkezeteknek az alapszabályminta 25. pontjában meghatározott esetekben a választás titkos szavazással, egyéb kérdésekben való döntés pedig nyílt szavazással történ >v 3. A háziipari szövetkezetek a) A szövetkezet céljára, működésének főbb elveire vonatkozóan a háziipari szövetkezet az alapszabály-minta I. fejezet (6) bekezdésében meghatározott „ipari termelő és szolgáltató tevékenység" szöveg helyett alapszabályában „részben otthoni munkán alapuló hagyományos, vagy szokásos háziipari, illetve népi iparművészeti tevékenység" szöveget használhatja. b) A tagsági viszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozóan a háziipari szövetkezet alapszabálya olyan eltérő rendelkezést is tartalmazhat, hogy a szövetkezet 14 évesnél idősebb, az általános iskolát elvégzett, vagy az iskola elvégzése alól felmentett személyeket is felvehet tagjai sorába. A 16 éven aluli fiatalkorú első tagsági viszonyba lépéséhez azonban törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. c) A tagok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan a háziipari szövetkezetek alapszabályuknak a tagok jogaira vonatkozó rendelkezéseit kiegészíthetik a bedolgozó tagok sajátos munkavégzésére vonatkozó szabályokkal (pl. a bedolgozó tag szerződés alapján nyersanyagot, félkészárut szállít a szövetkezetnek, a szövetkezet igénye szerint, irányítás, ellenőrzés mellett saját, vagy a szövetkezet tulajdonát képező anyagot dolgoz fel és népi iparművészeti alkotását a szerződésben foglaltaknak megfelelően átadja a szövetkezetnek). A háziipari szövetkezet alapszabályában utalhat a tagok munkavégzésének sajátos feltételeire is. (Pl. a bedolgozó tag lakásán, vagy munkavégzés céljára szolgáló más helyiségben, saját munkaeszközeivel — esetleg együttélő családtagjai közreműködésével — is részt vehet a szövetkezet termelésében.) IV. A szövetkezetek alapszabályainak jóváhagyása 1. A szövetkezet közgyűlése (részközgyűlése) által elfogadott alapszabályt (alapszabály-módosítást) az elfogadástól számított 15 napon belül jóváhagyás végett meg kell küldeni az állami felügyeletet gyakorló szervnek. Az alapszabály jóváhagyása felől, annak beérkezésétől számított 60 nap alatt kell határozni. 2. Az alapszabály jóváhagyásával kapcsolatban célszerű a következő gyakorlatot folytatni: aj A vb által kijelölt szakigazgatási szerv (I. fejezet 2. pont) megvizsgálja, hogy az alapszabály (alapszabály-módosítás) megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ha az alapszabály vizsgálata során az illetékes szakigazgatási szerv az alapszabályt jóváhagyásra alkalmasnak tartja, jóváhagyás végett a végrehajtó bizottság elé terjeszti. b) Ha az alapszabály a jogszabályok rendelkezéseinek valamely okból nem felel meg (pl. a jogszabályokkal, az alapszabály-minta kötelező rendelkezéseivel ellentétes szabályokat tartalmaz, vagy a szövetkezet mellőzte a kötelező rendelkezések felvételét), az illetékes szakigazgatási szerv az észrevételeit és javaslatait közvetlen megbeszélés keretében közölje a szövetkezet igazgatóságával (vezetőségével). Ezt követően amennyiben az alapszabály továbbra is kifogásolható a végrehajtó bizottság a szakigazgatási szerv előterjesztése alapján — törli a jogszabállyal vagy az alapszabályminta kötelező rendelkezéseivel ellentétes szabályokat és erről határozatban értesíti a szövetkezet igazgatóságát (vezetőségét); ,— más hiányosságok esetén az alapszabályt visszaadja a szövetkezetnek, határozatban me~jelölve, hogy mely rendelkezése szorul módosításra (kiegészítésre), és miért, egyben eligazítást ad arra nézve is, hogy a változtatást — súlya vagy terjedelme miatt — indokolt-e közgyűlés (részközgyűlés) elé terjeszteni; utóbbi esetben a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) köteles az alapszabátyt a legközelebbi közgyűlés (részközgyűlés) elé terjeszteni, majd jóváhagyás végett ismét bemutatni. Dr. Papp Lajos s. k., miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője Vegyes rendelkezések Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 44 19G9. számú közleménye a kőművesipari és ácsipari mestervi, :Se,u bizottságok kijelöléséről A kőműves és ács kisiparosok mestervizsgájáról szóló 2/1959. (I. 17.) ÉM számú rendelet 2. §-a alapján kijelölt mestervizsga bizottságok két évre szóló megbízatása lejárt. A mestervizsga bizottságok elnökei, elnökhelyettesei és tagjai megbízatá-