Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 2. szám

26 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám. (szülési, betegségi segély, stb.) kell az alapsza­bályban biztosítani; fizetett szabadság azonban csak a R. 96. §-ában meghatározott feltételek mel­lett biztosítható. (2) Kettős tagság esetén a jogosultság megálla­pításánál be kell számítani a tagnak a másik szö­vetkezetben elért munkateljesítményét, az alapul szolgáló részesedés megállapításánál pedig az így beszámított teljesítmény után járó munkadíjat is. A szolgáltatást — eltérő megállapodás hiányában — az a szövetkezet köteles kifizetni, amelyiknél a tag több munkát végzett. A szolgáltatás a két szö­vetkezetet a tag munkavégzése arányában terheli és azt egymás között el kell számolni. (A Tv 67. és 68. §-ához.) EK. 27. §. (1) A szakszövetkezet tagját a közös munka után járó részesedésen felül — a (2) bekez­désben meghatározott mértékben — a vagyoni hoz­zájárulás alapján is megilleti részesedés, amelyet a tagok között felosztható jövedelemből az év vé­gén kell kifizetni (vagyoni részesedés). (2) A vagyoni részesedés mértékét az alapsza­bályban úgy kell megállapítani, hogy az ne ha­ladja meg a tagok részére kifizethető összes része­sedés 30%-át. A tagok gazdasága EH. 28. §. (1) A szakszövetkezet tagja a közös használatba adási köíelezettség alá eső, de közös nagyüzemi gazdálkodásba nem vont földjén, vala­mint a közös használatba adási kötelezettség alá nem eső földjén, továbbá felszerelésével és állat­állományával — a jogszabály és az alapszabály ke­retei között — maga gazdálkodik (sa ját gazdaság). (2) A tag saját gazdaságának célja a szövetke­zeti közös tevékenység és a nagyüzemi módszerek által nyújtott előnyök felhasználásával a családi szükségletek kielégítése és az árutermelés növe­lése útján a család jövedelmének fokozása. (3) A szakszövetkezet közös gazdasága és a ta­gok saját gazdasága egymással szorosan együtt­működő gazdasági egység. Az együttműködés ter­jedelmét, feltételeit és módját az alapszabály­ban úgy kell kialakítani, hogy a tagok és a szak­szövetkezet érdekei összhangban álljanak és biz­tosítva legyen a közös nagyüzemi gazdaságnak a helyi adottságoktól függő fokozatos fejlődése. Háztáji földhasználat (A Tv 72. §-ához.) ER. 29. §. (1) Ha a szakszövetkezet a tag összes földjét (Tv 37. §) közös nagyüzemi gazdálkodásba vonta, a tag a belterületen, zártkertben vagy köz­vetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulaj­donjoga alapján (FTT 21. §) háztáji földként hasz­nálja. (2) Ha a tag és a vele közös háztartásban élő családtagok használatában föld nincs, vagy annak mértéke nem éri el a háztáji földnek az alap­szabályban meghatározott mértékét, az alapsza­bály lehetővé teheti részére háztáji föld kijelölé­sét, feltéve hogy a) erre a szakszövetkezet használatában levő földekből megfelelő terület rendelkezésre áll, b) annak háztáji földhasználat céljára történő kijelölése nem megy a közös tevékenység rová­sára és c) a tag az előző évben teljesítette a közös mun­kában rendszeresen résztvevő tagokra előírt munkamennyiséget. (3) A háztáji föld mértékét és a háztáji földbe beszámítandó területeket az alapszabályban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre irányadó szabályok szerint kell megállapítani azzal az el­téréssel, hogy a háztáji föld 803 n. ölnél kisebb is lehet és hogy nem haladhatja meg annak a földnek a nrgyságát, amelyet a tag közös nagy­üzemi használatba adott. Azok részére, akik föld nélkül vagy a háztáji föld alapszabályban meg­állapított alsó határánál kevesebb földdel léptek be, az alsó határnak megfelelő mértékű háztáji földhasználat biztosítható. (4) Nem kaphat háztáji földet (háztáji föld­kiegészítést) az a szakszövetkezeti tag, aki belé­pése előtt egy éven belül földját elidegenítette. (5) Ea a háztáji föld céljára a szakszövetkezetnek nincs elegenc'ő föidje vagy a háztáji földigé­nyek kielégítése a közös tevékenység rovására menne, a tag részére háztáji földhasználat helyett megfelelő természetbeni Vagy pénzbeni juttatást kell biztosítani. A juttatás mértékét — az alap­szabály vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján — a vezetőség határozza meg. Felelősség. Vitás ügyek intézése (A Tv 73—ICO. §-ához.) ER. 39. §. (1) A Tv-nek és a R-nek az anyagi fe­lelősséget szabályozó rendelkezéseit a szakszövet­kezetre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hegy a tag anyagi felelőssége mértékének megállapításánál a szakszövetkezetben rendszeresen foglalkoztatott tagok előző évi átlagos munka szerinti részesedé­sét kell alapul venni. (2) A fegyelmi eljárásban és a vitás üg'/ek in­tézésénél vezetőség bizottságának alakítása nem kötelező. Vezetőség bizottsága hiányában a fel­adatkörébe utalt ügyekben — a bizottsági eljá­rásra vonatkozó szabályok megtartásával — a vezetőség jár el. Érdekképviselet (A Tv 102. és a R 151. §-ához.) ER. 31. §. (1) A szakszövetkezetek már mcglevfl szakmai szövetségei a termelőszövetkezetek terüle­ti szövetségére irányadó szabályok szerint működ-* nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom