Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 45. szám

45. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 823 eljárás lefolytatása után az Illetékkiszabási Hivatal állapítja meg. Az öröklési szerződéseken az okirat kiállításakor 30 Ft-os okirati illetéket kell leróni (R. 59. §). Ha az öröklési szerződés kizárólag ingó vagyonra vonatkozik, a szerző fél a szerződésben jelölt ingó után öröklési illetéket nem köteles fizetni. Ebben az esetben a R. 43. § (1) bekezdés ej pontja alapján 3%-os okirati illetéket kell fizetni. Az eljárás ezzel kapcsolatban azonos az 5. pontban foglaltakkal. II. A E. egyéb szabályainak alkalmazása 1. Az illeték alapjának kiszámításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a szerződésben jelölt szolgáltatás helyes értékkel van-e megjelölve. Abban az esetben, ha a szerződés alapján járó szolgáltatások már a szerződés bemutatása előtt foganatba mentek, azok értékét a szolgáltatás kezdetétől kell számítani. A szolgáltatás összegének kiszámításánál figyelembe kell venni a rendszeresen visszatérő szolgáltatásokon kívül az eseti szolgáltatásokat, — pl. a gyógykezelés, temetés — költségeket 2. Ha az ügyfelek között létrejött szerződést az igazgatási osztály foglalta jegyzőkönyvbe, az illetéket a jegyzőkönyvben foglaltak alapján kell kiszámítani. 3. A szerződésekre az okirati illeték lerovása bélyeggel csak akkor történhet, ha az illeték összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg. [R. 166. § (1) bekezdés.] Amennyiben az illeték összege az 1000 Ft-ot meghaladja, akkor az illetéket a szerződés keltétől számított 15 napon belül az ügyfelek lakóhelye szerint illetékes Illetékkiszabási Hivatalnál kell pénzfizetéssel leróni [R. 173. § és 174. § (3) bekezdés]. Az illetékfizetés módozataira az eljáró ügyintézőnek a feleket figyelmeztetni kell. 4. Ha az illeték lerovása bélyeggel történik, akkor az okiratra ragasztott illetékbélyeget értékteleníteni kell. Az értéktelenítés az igazgatási osztály bélyegzőjével történik és az időpontot szintén bélyegzővel vagy pedig tintával kell feltüntetni (R. 168. és 169. §). 5. A hatóságoknak vizsgálniuk kell, hogy a náluk nyilvántartott illeték alá eső iraton az illetéket szabályszerű módon és mértékben lerótták-e. Ha az illetéket egyáltalán nem, vagy nem szabályszerű módon és mértékben rótták le, akkor hivatal los leletet kell készíteni (R. 190. és és 191. §). 6. Ha a határozatról az ügyfél másolatokat kér, akkor a másolatokat csak illetékfizetés ellenében lehet kiadni. A másolat illetéke az első oldal után 25 Ft, minden további megkezdett oldal után 5 Ft. (R. 87. §.) 7. A szerződések jóváhagyásával kapcsolatos efc járás során az ügyintézőnek vizsgálnia kell azt, hogy a felek az illetékfizetési kötelezettségüknek mindenben eleget tettek-e. A vizsgálatnak tehát nemcsak arra kell kiterjednie, hogy a szerződéssel kapcsolatos okirati illeték lerovása megtörtént-e, hanem arra is, hogy a kérelemhez szükség szerint csatolt egyéb okiratok illetékkötelesek-e, éa amennyiben igen, azokra az illetéket lerótták-e. 8. Az első fokú határozat ellen benyújtott fel-: lebbezés illetéke 30 Ft. Amennyiben az illetéked nem rótták le, és az ügyfél a fellebbezést személyesen nyújtja be, akkor az illeték lerovására azzal kell figyelmeztetni, hogy annak elmulasztása esetén felemelt illetéket kell fizetnie [R. 185. § (1)' bekezdés] Ha a fellebbezés postán érkezik a hatósághoz, akkor az illeték lerovására az ügyfelet postai úton kell figyelmeztetni azzal, hogy az illetéket és a felhívás költségét (3 Ft-ot) az arra rendszeresített válaszlevelezőlapon rójja le [R. 69. § (3) bekezdés]* III. Az illetékmentesség egyes esetei 1. A hiánypótlás végett visszaadott beadvány (fellebbezés) újbóli benyújtása esetén a beadványi illetéket még egyszer leróni nem kell [R. 66. § (4) bekezdés].