Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 44. szám

44. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 811 7. A kötelezett ellentmondását a fizetési meghagyás kézbesítésének napjától számított 8 napon belül nyújthatja be a fizetési meghagyást kibocsátó gazdasági döntőbizottsághoz. A határidő a fizetési meghagyás kézbesítését követő napon kezdődik. Az ellentmondásban hivatkozni kell a fizetési meghagyás számára, a jogosult nevére és az összegre. A jogszabály nem közvetlenül, csak a keresetlevél kellékeire utalással határozza meg a fizetési meghagyás elleni ellentmondás tartalmi kellékeit, ezen felül annyi eligazítást ad, hogy a fizetési meghagyás bármilyen címen előterjesztett megtámadását ellentmondásnak kell tekinteni. A kötelezett olyan tartalmú ellenkérelme azonban, amely a követelést teljes egészében elismeri és icsak a fizetésre halasztásnak vagy részletekben való fizetésnek engedélyezését kéri, nyilvánvalóan nem tekinthető megtámadásnak, illetve ellentmondásnak. Az ilyen kérelem ugyanis nélkülözi az ellentmondás valamennyi tartalmi elemét — a jogalap és az összegszerűség vitássá tételét — halasztás, illetve részletfizetés engedélyezésének pedig a vonatkozó rendelkezések értelmében nincs helye. 8. Ha a kötelezett a fizetési meghagyásnak eleget tesz, ellentmondásnak természetesen ilyen alapon nincs helye. Célszerű azonban, hogy a kötelezett a fizetésről a jogosultat külön is értesítse, nehogy ez azonnali beszedési megbízást is benyújtson. (A jogosultnak egyébként mindig meg kell győződnie a beszedési megbízás benyújtása előtt arról, hogy a kötelezett időközben nem fizette-e meg a tartozását.) 9. Ha a kötelezett a fizetési meghagyás ellen 8 napon belül ellentmondást nem terjeszt elő, a gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyást a következő záradékkal látja el: „Ez a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható." A jogerőt megállapító döntőbíró a záradékot keltezéssel és aláírásával látja el. Az Illetékkiszabási Hivatal részére szóló értesítést a gazdasági döntőbizottság a jogerősítás megtörténte után küldi el. 10. A jogosult a fizetési meghagyásban foglalt követelését és annak járulékait a záradékolt fizetési meghagyás eredeti példányának csatolásával benyújtott azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. A pénzintézetek a fizetési meghagyás alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás összegével a kötelezett hozzájárulása nélkül megterhelik a kötelezett bankszámláját, ha erre a számlán fedezet van. [L. a 37/1967. (X. 12.) Korm. sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdését] A pénzintézetek a fizetési meghagyás alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásokat abban az esetben sem küldik vissza a benyújtónak, ha a kötelezett bankszámláján huzamosabb ideig (4—6 napot meghaladóan) sem áll rendelkezésre a fizetés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet és ezeket a megbízásokat — amint erre a számlán fedezet van — az egyéb megbízások előtt teljesítik. [L. a 34/1967. (XII. 24.) PM számú rendelet 9. §-ának (2) bekezdését.] A pénzintézet megtagadja az azonnali beszedési megbízás teljesítését, ha a jogosult a megfelelően záradékolt fizetési meghagyást nem csatolta a megbízáshoz, továbbá ha a fizetési meghagyás és az azonnali beszedési megbízás adatai egymástól eltérnek (pl. a jogosult vagy a kötelezett neve nem egyezik, a megbízás összege nagyobb, mint a fizetési meghagyásé). Az összeg járulékainak a kiszámítását (pl. a késedelmi kamat összegét) a pénzintézetek nem ellenőrzik és a helytelenül kiszámított összeg könyveléséért nem felelnek. A pénzintézet a fizetési meghagyást a teljesített azonnali beszedési megbízás „Terhelési értesítés" példányával együtt küldi meg a kötelezettnek. A gazdálkodó szervek a fizetési meghagyás helytelen végrehajtásával kapcsolatos felszólalásukat, panaszukat a bankszámlájukat vezető bankszervhez nyújthatják be. Az esetleges kétszeres fizetéssel kapcsolatos viták elintézése nem tartozik a pénzintézetek hatáskörébe. Ilyen ügyben a jogosulthoz, illetve az illetékes gazdasági döntőbizottsághoz fordulhatnak. 11. A 43/C. § (2) bekezdése csupán a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadó végzés elleni jogorvoslatot zárja ki. Az elkésetten előterjesztett ellentmondást visszautasító végzés vonatkozásában azonban az ER 44. §-ának szabálya érvényesül, tehát ez ellen fellebbezésnek van helye. 12. A fizetési fegyelem megjavítása érdekében a pénzintézetek a forgóeszköz hitelezés során ügyelnek arra, hogy a hitel mértéke és lejárata is ösztönözzön a követelések behajtásának szorgalmazására. Az adós késedelmes fizetése miatt a pénzintézet — az egyéb feltételek fennforgása esetén is — hitelt csak akkor nyújt a gazdálkodó szervnek, ha az igazolja, hogy a követelés behajtása érdekében szükséges intézkedéseket jogilag alátámasztottan, időben megtette. Ilyen intézkedés a fizetési meghagyás iránti eljárás megindítása is. 13. Fizetési meghagyás kibocsátásához szükséges űrlap bármelyik gazdasági döntőbizottságnál beszerezhető. (50.352/1969. KGD=MNB szám.)