Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 745 172. §. (1) Az ügyfelek magyar állampolgárságát a határozathozatal előtt kell megállapítani. (2) Ha az ügyfelek magyar állampolgársága nem valószínűsíthető, illetőleg külföldi állampolgársága nem állapítható meg, a gyámhatóság az iratokat az állampolgárság'megállapítása céljából a belügyminiszterhez terjeszti fel. (3) Ha az örökbefogadó az iratok, illetőleg a belügyminiszter megállapítása szerint külföldi, kétes (vitás) állampolgárságú vagy hontalan személy, az iratokat határozathazatal előtt a művelődésügyi miniszterhez kell felterjeszteni. (4) Ha az örökbefogadandó külföldi állampolgár, a gyámhatóság az örökbefogadó meghallgatása, az iratok csatolása és bemutatása, valamint a környezettanulmány után az eljárást a honosítási eljárás befejezéséig (1957. évi VI. tv. 4. §), felfüggeszti. A felfüggesztő határozatban meg kell állapítani, hogy az örökbefogadás engedélyezése a honosítás esetén nem ütközik akadályokba és vagy fel kell szólítani az örökbefogadót a honosítás kérelmezésére, vagy a honosításhoz szükséges iratokat — ha rendelkezésre állanak — fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez. Ha a külföldi állampolgár kiskorú örökbefogadása engedélyezésének feltételei nem állanak fenn, a kérelmet el kell utasítani. 173. §. Ha az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet még a kiskorúság idején előterjesztették és az engedélyezés az ügyfeleken kívülálló okból nem történt meg, az örökbefogadandó nagykorúsága az eljárás befejezését nem gátolja. Döntés az örökbefogadási ügyekben 174. §. Az örökbefogadást csak akkor lehet engedélyezni, ha aj az örökbefogadást az ügyfelek egyetértőleg kérik; b) az örökbefogadandó nem külföldi állampolgár és az eljárás megindításakor még kiskorú; c) az örökbefogadó cselekvőképes személy, és nem áll szülői felügyelet megszüntetését vagy közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt; d) az örökbefogadáshoz az örökbefogadandó szülője, törvényes képviselője, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársa — a 169. §-ban felsorolt esetek kivételével — hozzájárult; ej az örökbefogadók házastársak; . f) az örökbefogadás az örökbefogadandó érdekében áll, közérdeket nem sért, az örökbefogadó és az örökbefogadandó között családi kapcsolat létesítésére alkalmas. 175. §. (1) Az örökbefogadás fennállása alatt a kiskorú újabb örökbefogadása az örökbefogadó éleiében csak akkor engedélyezhető, ha az új örökbefogadó a korábbi örökbefogadónak a házastársa. (2) Az örökbefogadó halála után a gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadottnak más személy által történő ismételt örökbefogadását, ha annak feltételei egyébként fennállnak (1960. évi 12. számú tvr. 9. §). 176. §. (1) Az örökbefogadandó családi neveként általában az örökbefogadó családi nevét kell megállapítani. (2) Ha az örökbefogadó nő a házasságra utaló toldással férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadandó családi nevéül a férj (volt férj) családi nevét csak hozzájárulásával szabad megállapítani. Ellenkező esetben az örökbefogadandó családi neveként az örökbefogadó leánykori családi nevét kell megállapítani. A férj hozzájárulását közokiratba, vagy két tanú előtt sajátkezűleg aláírt magánokiratba kell foglalni. Ha az örökbe-* fogadó özvegy nő, és meghalt férje nevét to>» vábbra is viseli, illetve viselheti, a felek megállapodása szerint az örökbefogadó új családi ne-