Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 743 (3) A képzelt apa családi nevéül az anya legközelebbi ismert a.nyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. A gyámhatóság a képzelt apa személyi adatait egyébként — mások jogos érdekeinek sérelme nélkül — belátása szerint, azonban a foglalkozást a gyermek születésének időpontjában fennállott viszonyoknak megfelelően, a lakóhelyet az anyáéval azonosan állapítja meg. (4) Az anya az eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. Ha az anya ilyen bejelentést felhívás ellenére sem tesz, a gyámhatóság a gyermek családi nevéül a képzelt apa családi nevét állapítja meg (Csjté. 9. §). A nagykorú személy a családi nevére vonatkozó bejelentést maga teheti meg. (5) Ha a gyermek születését az anyakönyvbe 1953. évi január 1. napja előtt jegyezték be, a gyámhatóság a (2) bekezdésben megjelölt adatokon felül a határozatban még az anya születési helyét, évét, hónapját és napját is közli. XXIII. Fejezet Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek Az örökbefogadási eljárás megindítása 166. §. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást a gyámhatóság csak az ügyfél kérelmére indítja meg. 167. §. (1) A gyámhatóság a határozathozatal előtt meghallgatja a) az örökbefogadót; b) az örökbefogadandó vérszerinti szülőjet; c) a gyámot vagy eseti gondnokot, ha nem a szülő a törvényes képviselő; d) a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló vérszerinti szülő gondnokát, illetőleg, ha a yérszerinti szülő cselekvőképtelen, ugyan, de nincs gondnokság alá helyezve, a részére kirendelt ideiglenes vagy eseti gondnokot; ej az örökbefogadandót, ha tizenkettedik életévét betöltötte; f) az egyedülálló örökbefogadó együttélő házastársát. (2) Nem kell meghallgatni a) a vérszerinti szülőt, ha cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; b) az örökbefogadandót, ha az örökbefogadó szülőket vérszerinti szüleinek ismeri; c) a külföldön élő és ott nyilatkozatot tett ügyfelet vagy vérszerinti szülőt, ha nyilatkozatát közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták és nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat eltérő rendelkezése hiányában azt — ott, ahol működik — a magyar külképviseleti hatóság hitelesítette, illetőleg felülhitelesítette; d) az örökbefogadó házastársát, ha nyilatkozatát közokiratba, vagy két tanú előtt saját kezűleg aláírt magánokiratba foglalva csatolták. 168. §. (1) A gyámhatóság a meghallgatás során jegyzőkönyvbe foglalja a) az ügyfeleknek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmét; b) az ügyfeleknek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy mi az örökbefogadás oka, valamint, hogy az örökbefogadás mennyiben szolgálja a kiskorú érdekét; c) az ügyfeleknek azt a nyilatkozatát, hogy az örökbefogadás joghatásait (Csjt. 51., Ptk. 617. és 618. §, 1960. évi 12. számú tvr. 10—11. §) tudomásul vették; d) az ügyfeleknek az örökbefogadandó jövőbeni névviselésére vonatkozó kérelmét; e) az örökbefogadó nyilatkozatát arról, hegy a vérszerinti szülőként való anyakönyvi bejegyzése mellőzését kéri-e; f) az örökbefogadónak büntetőjogi felelőssége tudatában tett azt a nyilatkozatát, hogy a Csjt;