Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 28. szám

520 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám 3. §. ! A város (község) belterületén a R. 2. §-ban meghatározott építési munkák az 1. §-ban említett szervek részére is csak építési engedély alapján ,végezhetok. Nem kell azonban építési engedélyt kérni a szerv kezelésében álló zárt (üzemi) területen belüli épület belső felújítására, helyreállítására, átalakítására, továbbá helyiségben válaszfal ,vagy osztófal építésére, lebontására, valamint az § a) pontjában említett szervek esetében antenna létesítésére. I 4. §. | Az építési engedély iránti kérelemhez lakások, továbbá szociális, kulturális, egészségügyi és kommunális jellegű épületek esetében a R. 9. §-ában írt mellékleteket, egyébként — ideértve a közúti határátkelőhelyek esetét is — a műszaki tervek [R. 9. § (1) bekezdés d) pontja] közül a) épület építése, bővítése esetében csak az épület külső körvonalait és méreteit feltüntető földszinti alaprajzot, a tetőzet és az egymástól eltérő homlokzatok rajzait és műszaki leírást, b) épület magasítása, emelése, süllyesztése, eltolása, illetőleg tetőzetének vagy homlokzatának felújítása, helyreállítása, átalakítása esetében pedig csak az építési munka folytán megváltozó tetőzet vagy homlokzat rajzait és a műszaki leírást, továbbá i c) a közterületről látható támfalak, más terepbiztosítási építmények, kerítések, parkosítási munkák műszaki terveit kell csatolni. 5. §. (1) Ez az utasítás az 1969. évi július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon anág el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az építési engedélyezési eljárásról szóló 3/1964. (VIII. 28.) ÉM számú rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 35/1966. (Ép. Ért. 23.) ÉM számú utasítás hatályát veszti. Bondor Józsej s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszí er A pénzügyf gyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke és a nehézipari miniszter 108/1969. (PK 18.) PM—ÖT—NIM számú együttes utasítása a szabályszerűen folytatott bányászati tevékenység során keletkezett bányakárok és egyéb költségek megtérítésének rendezéséről A Bányatörvény végrehajtásáról szóló 9/1961. (III. áO.) Korm. számú rendelet 67. §-ában foglalt felhatalmaz-is alapján, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével egyetértésben, a következőket rendeljük: 1. A bányakárok megtérítése 1. §. (1) Ennek az utasításnak az alkalmazása szempontjából bányakárnak minősül bányászati tevékenység folytán más jogi személy vagy állampolgár ingatlanában, épületében, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában bekövetkezett kár, a vízelvonás folytán keletkezett kár, és az ezekkel kapcsolatban okozott károk, valamint más személy által a bányakár megelőzésére vagy elhárítására a bányahatóság intézkedése alapján teljesített kiadás, különösen a) a mező- és erdőgazdálkodásban okozott bányakár, b) a házhely és egyéb be nem épített belterületi ingatlan használhatatlanná válása, építési tilalom vagy korlátozás miatti esetleges kár, c) épület megrongálódása, d) épület használhatatlanná válása, e) bányakárral kapcsolatban ingó vagyontárgyakban bekövetkezett, esetleg személyeket ért kár, f) védőpillér engedélyezett lefejtésével vagy gyengítésével felmerülő károk, g) bányakár elleni előzetes állag-biztosítással felmerülő kiadás. (2) E fejezet hatálya a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó bányavállalat által szabályszerűen folytatott bányászati tevékenységgel okozott, az (1) bekezdésben megjelölt bányakárra terjed ki. (3) Szabályszerűen folytatottnak azt a bányászati tevékenységet kell tekinteni, amelyet a bányavállalat a jóváhagyott műszaki üzemi tervnek (Bt. 23—24. §-ai) megfelelően folytat. Ezt a körülményt, valamint azt, hogy a kár megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése érdekében a bányavállalat a gazdaságilag indokolt és szükséges intézkedéseket megtette, az illetékes bányahatóság nyilatkozatával kell igazolni. (4) A bányászati tevékenység szabályszerű voltát, műszaki üzemi terv nélkül folytatható földtani kutatás esetén is, a bányahalóság igazolja.