Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 27. szám
27. száim TANÁC30R KÖZLÖNYE 499 és az épület (építmény) használatbavételét megtilthatja, az építtetővel az építési engedélyben közölt hatósági előírásoktól eltérő újabb kikötések azonban általában nem képezhetik az engedély megadásának feltételeit. (5) Ha azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen több azonos jellegű épület (építmény) vagy egy épületben (építményben) többfajta építési munka kerül egyidejűleg átadás-átvételre, illetőleg üzembehelyezésre, azokra egy használatbavételi engedélyt kell adni. (6) Építési szerződés alapján végzett építési munka esetében a még befejezetlen épület (építmény) rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére (pl. az épületben levő lakásokra, üzlethelyiségekre) ideiglenes használatbavételi engedély adható. A használatbavételi engedélyt végleges jelleggel azonban csak az épület (építmény) teljes befejezése után szabad megadni. 5. §• (1) A használatbavételi engedély megadása ügyében hozott határozatot közölni kell: a) az építtetővel, továbbá — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, szövetkezeti használójával), b) az eljárásban közreműködött szakhat óságokkal és közművekkel, c) község esetében — ha az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe — a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervé-í vei, d) — házadómentességre, illetőleg kedvezményre jogosító építési munka esetében — az ingatlan fekvése szerint illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szervével. (2) Ha a szociális követelményeknek meg nem felelő telepele felszámolásáról szóló vagy más jogszabály alapján ingyenesen és határidő nélkül állampolgár hasznalatába adott, állami tulajdonban álló földrészleten épített épület (építmény) tulajdonjoga az építtetőt illeti meg, az első fokú építésügyi hatóságnak a használatbavételi engedély megadása ügyében hozott jogerős határozat alapján hivatalból meg kell keresnie a telekkönyvi hatóságot az építtető tulajdonjogának bejegyzése végett. A megkereséshez csatolni kell a helyszínrajz és az épület (építmény) alaprajzának egy-egy példányát. Az építési engedély nélkül épített épü5etekre (építményekre) vonatkozó rendelkezések j 6. §. f (1) Ha a csak építési engedély alapján végezhető építési munkát építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, az építtető az így megépített épületre (építményre) az első fokú építésügyi hatóságtól írásban fennmaradási engedélyt köteles kérni. A kérelemhez —~> az építési jogosultság igazolásának kivételével — az építési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket [10/1969. (VI. 8.) ÉVM számú rendelet 9—11. §-a] kell csatolni. (2) Ha az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (építmény) az építésekor érvényben volt város- (köz-: ség-) rendezési terveknek és építésügyi szabályoknak sem felelt meg, az építésügyi hatóság az épület (építmény) átalakítását, ha pedig ez az említett terveknek és szabályoknak megfelelően nem lehetséges, a lebontását rendelheti el. (3) Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (épít-, mény) lebontását el kell rendelni, ha az közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, vagy annak állékonysága nem felel meg a műszaki követelményeknek és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg. (4) Ha az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (építmény) lebontását nem rendeli el, az épületre (építményre) meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges fennmaradási engedélyt adhat. A meghatározott idő eltelte, illetőleg az engedély visszavo-; nása után az épületet (építményt) le kell bontani." A fennmaradási engedély a használatbavételi engedélyt is magában foglalja, házadómentesség vagy kedvezmény azonban csak végleges fexmmaradási engedély alapján engedélyezhető. j (5) Az építésügyi hatóság a (2) bekezdés alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban: az épület (építmény) használatba vételétől számi-* tott tíz éven belül intézkedhetik. i (6) Ha az építési engedély megadásához valai mely szakhatóság hozzájárulását kellett volnál beszerezni, a fennmaradási engedély megadásai során az érdekelt szakhatóság közreműködésévél kell eljárni. Az épületek (építmények) használata 7. §• (1) Minden épületet (építményt), illetőleg annak részét (helyiséget) csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra és csak akként szabad használni, hogy a használat az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse.
