Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 487 1 épületben levő lakások vagy lakószobák számát nem változtatják meg; 3. 1,5 méternél alacsonyabb kerti növényház építése; 4. rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló melléképület felújítása, helyreállítása; 5. rendes háztartási szükséglet kielégítésére szol- j gáló szabadkemence, húsfüstölő építése; , S 6. — külterületen — összefüggő alapozást nem igénylő, vázas, földbe ásott oszlopokon nyugvó szerkezetű, nem falazott és huzamos emberi tartóz­kodásra nem szolgáló mezőgazdasági épületek, to­vábbá belvízvédelmi és öntözési szivattyúházak építése, átalakítása; 7. a közintézmények címtábláinak és a köz­üzemek jelzőtábláinak elhelyezése; 8. építési engedélyhez nem kötött vagy 150 légm3-nél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szol­gáló épület, továbbá felvonulási épület lebontása, ha ez a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. (2) Műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület, továbbá műemléki jelentőségű terület vagy műemléki környezet műemléki jelle­gét és művészeti megjelenését érintő, a 2. §-ban építési engedélyhez nem kötött bármilyen építési munkát csak a műemléki hatóság által — a mű­emlékvédelemről szóló jogszabályok szerint — előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad végezni. (3) Az (1) bekezdés alapján vagy egyébként épí­tési engedély nélkül végezhető építési munkákat csak a város- (község-) rendezési tervek, továbbá az általános érvényű építésügyi és más hatósági (pl.: közegészségügyi, tűzrendészeti) előírások megtartásával szabad végezni; e rendelkezés meg­sértése az építési engedélytől eltérő módon végzett építési munkák jogkövetkezményeit vonja maga után. Az engedélyező hatóságok 4- §• (1) A 2. §-ban említett építési munkák engedé­lyezésével kapcsolatos ügyekben a) első fokon — nagyközségben és építésügyi hatósági jog­körrel felruházott más közságben a községi, — városi irányítás alatt álló, építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott községben a városi (me­gyei jogú városi kerületi), r— egyéb községben a járási, :— járási jogú városban a városi, — a fővárosban és megyei jogú városban a ke­rületi, b) másodfokon — nagyközségben és építésügyi hatósági jogkör­rel felruházott más községben a járási* — városi irányítás alatt álló építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községben a városi (megyei jogú városi kerületi), — városi irányítás alatt álló, építésügyi ható­sági jogkörrel fel nem ruházott községben a me­gyei (megyei jogú városi), — egyéb községben és járási jogú városban a megyei, — a fővárosban és megyei jogú városban a fővá-. rosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szak­igazgatási szerve (a továbbiakban: első, illetőleg másodfokú építésügyi hatóság) jár el. (2) Ha az építkezés több első fokú építésügyi szakigazgatási szerv működési területét érinti, az ügyben első fokon az illetékes másodfokú építés­ügyi hatóság jár el. (3) A csupán meghatározott ügyekre kiterjedő első fokú építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községi tanács végrehajtó bizottságának szakigaz­gatási szerve a 6 m-nél nem nagyobb belső fesz­távolságú földszintes épületek, továbbá épülettel kapcsolatos melléképítmények, támfalak, kerítések, valamint hirdetőberendezásek építésének, felújítá­sának, helyreállításának, átalakításának, bővítésé­nek, illetőleg lebontásának és az olyan egyéb épí­tési munkák végzésének engedélyezésével kapcso­latos ügyekben jár el, amelyek engedélyezését a megyei tanács végrehajtó bizottsága a helyi körül-: mények figyelembevételével a hatáskörébe utalta* Az e körbe nem tartozó ügyekben első fokon a járási, városi irányítás alatt álló községben a vá­rosi (megyei jogú városi kerületi) tanács végre­hajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve jár el. A szakhatóságok közreműködése 5. §. (1) Az engedélyezési eljárásban — a (2) bekez­désben említett esetek kivételével — az e rendelet mellékletében felsorolt szakhatóságok működnek közre. A szakhatóságként közreműködők köre és közreműködésük formája nem bővíthető. (2) Ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások, egyes területek (pl.: természetvédelmi,­tájvédelmi, műemléki, régészeti, vasúti tűztáv­latba eső, vízjárásos területek, bányatelkek) vonat­kozásában pedig a védettséget elrendelő vagy kü­lönleges feltételeket megállapító általános ér­vényű határozatok alapján elbírálható, illetőleg a szakhatóságok követelményei az előzetes (pl.: terü­letfelhasználási engedélyezési) eljárásokban tisztá-: zódtak, a szakhatóságok közreműködésének igény­bevételét mellőzni kell. (3) Általános érvényű hatósági előírások és hatá­rozatok hiánya vagy elégtelensége esetén, vagy ha azoktól eltérés szükséges, az érdekelt szakhatósá­gok hozzájárulását be kell szerezni. Típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási enge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom