Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 13. szám

280 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám. — az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtására kiadott 33/1962. (IX. 12.) Korm. számú rendelet 65. §-a az 1000 hektáron felüli erdőterületet (fásítást) használó termelőszövetkezetet erdőmérnök, 500—1000 hektár erdőt (fásítást) használó termelőszövetkezetet szakképzett erdész alkalmazására kötelezi; — a 9/1967. (XII. 31.) ÉVM számú rendelet szabályozza az építőipari munkahely vezetőjének (építésvezető) szakképesítési követelményeit; (A hivatkozott rendelet a munkavezető tekintetében külön képesítési rendelkezéseket nem tartalmaz, tehát értelemszerűen a 3/1967. (IV. 28.) ÉVM számú rendelet 13. § (2) bekezdését kell alkalmazni.) — az állami támogatással létesített szakosított telepeken foglalkoztatott vezetők és szakemberek tekintetében a mellékletben feltüntetett képesítési előírásokat a 2/1967. (XII. 22.) PM—MÉM számú rendelet módosítására kiadott 39/1968. (XII. 27.) PM—MÉM számú rendelet értelmében kötelezően alkalmazni kell; — a növényvédelemről szóló 1968. évi 32. számú törvényerejű rendelet, illetve annak végrehajtási rendelkezései az erős méreg jelzésű növényvédőszer felhasználását 1970. március hó 1-től szaktechnikus vagy szakmérnök irányításához köti; — a bányászati tevékenységért felelős műszaki vezető szakképesítési követelményeit a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény és annak végrehajtási rendelkezései tartalmazzák. A fentiekben felsorolt munkakörök szakképesítési követelményeivel kapcsolatban a következő eljárást javasoljuk: 1. A termelőszövetkezet fő profiljának megfelelően a vezetőség konkrétan határozza meg, hogy milyen mezőgazdasági jellegű egyetemi és főiskolai végzettséget tart elfogadhatónak a főmezőgazdászi munkakör betöltésénél. 2. A termelőszövetkezet vezetősége vizsgálja felül a fenti munkaköröket jelenleg betöltő üzemi vezetők iskolai végzettségét és egyéb szakképesítését. Azokat, akik az előírt végzettséggel nem rendelkeznek és annak megszerzésétől jogszabály alapján eltekinteni sem lehet, írásban szólítsa fel annak megszerzésére. A végzettség megszerzéséhez türelmi időként az iskolai végzettség, illetve egyéb szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi időnek 2—3 évvel megnövelt idejét célszerű meghatározni. 3. Az előírt iskolai végzettséggel, illetve egyéb szakképesítéssel nem rendelkező, de a munkakört jelenleg betöltő főmezőgazdász és főkönyvelő esetében, amennyiben legalább 10 éves mezőgazdasági, illetve pénzügyi vagy számviteli szakmai gyakorlattal rendelkezik és 40. életévét betöltötte, a felsőfokú iskolai végzettségtől célszerű eltekinteni. Az 50. életévét betöltött főmezőgazdászt és főkönyvelőt mind az iskolai végzettség, mind az egyéb szakképesítés megszerzése alól indokolt mentesíteni, ha betöltött munkakörének ellátására egyébként alkalmas. 4. A többi munkakört betöltők (állatorvos, jogtanácsos, építésvezető stb.) esetében a jogszabályban előírt végzettségtől semmilyen címen nem lehet eltekinteni, mivel ilyen munkakörökben szakképesítés nélküli működést jogszabály nem tesz lehetővé. Addig, míg a Vhr. 31. §-ának (1) bekezdésében említett gyakorlati jogi szakvizsgára vonatkozó szabályozás nem történik meg, szakmai képesítésként rzzal egyenértékűnek az ügyvédi, jogtanácsosi vizsgát kell tekinteni. [Mentesül á vizsga letétele alól, aki a 6/1959. (VI. 11.) IM számú rendelet 23. §-ában felhozott feltételek valamelyikének megfelel.] 5. A képesítési előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Ennek 1., 2., 3., 4., 5. sorszámú munkaköreinél a szakmai gyakorlatot jogszabály nem teszi kötelezővé, így az csak javaslat. III. A termelőszövetkezetekről szóló Tv. végrehajtásaként kiadott 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 90. § (2) bekezdése szerint a termelőszövetkezet határozza meg, hogy a képesítéshez nem kötött munkakörök betöltéséhez milyen szakképesítés, szakmai ismeret vagy gyakorlat szükséges. A Vhr. 127. § (1) bekezdés b) pontja alapján ezt a munkarendben kell megállapítani. Ennek végrehajtására az alábbiakat javasoljuk: 1. A termelőszövetkezet vezetősége mérje fel a termelőszövetkezetben a szakképesítést igénylő munkaköröket és készítse el az azok szakképesítési követelményeire vonatkozó előírásokat. Ez lesz egyúttal alapja a szakemberállomány-fejlesztési és oktatási (továbbképzési) tervnek is. A követelmények meghatározásánál helyes pontosan megnevezni a megkívánt iskolai végzettséget, az egyéb szakmai képesítést és meghatározni a szakmai gyakorlati időt. Az egységes szemlélet és rendszer kialakítása érdekében a követelmények összeállításánál az útmutató mellékletét képező 2. számú táblázat ad irányelveket. 2. A vezetőség hozzon határozatot, hogy ezekbe a munkakörökbe a jövőben újonnan csak olyan személyt lehet beállítani, aki a meghatározott szakképesítési követelményeknek megfelel, illetve írásban vállalja azoknak a III. 3/c. pontban javasolt időponton belüli megszerzését. 3. A munkakört jelenleg betöltő taggal (alkalmazottal) kapcsolatban a szakképesítés megítélése tekintetében az alábbi szempontokat javasoljuk érvényesíteni: a) Az 50. életévet betöltötteket — amennyiben a munkakör ellátására egyébként alkalmasak —