Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 13. szám

13. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 277 — a szavazatszedő és a jelölő bizottság elnökének, tagjainak nevét; — az urna megvizsgálásának tényét és eredményét; — a szavazáson részt vett és részt nem vett termelőszövetkezeti tagok számát, továbbá a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül hagyhatók számát (a közgyűlés határozatképessége megállapításakor a nyugdíjas, öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékos vagy egyébként tartósan akadályozott munkaképtelen, katonai szolgálatot teljesítő, iskolán levő vagy szülő nő tagokat távolmaradásuk esetén a termelőszövetkezeti taglétszám szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, kivéve az egyesülés, a szétválás, az átalakulás és megszűnés kérdésében hozandó döntést); — a leadott összes (érvényes és érvénytelen) szavazatok számát; — a jelöltekre és más személyekre leadott szavazatok számát, (több jelölt esetén külön-külön, az egyes jelöltek ellen leadott szavazatok számát); — a megválasztott vezetők nevét és funkcióját, pl. elnök, elnökhelyettes, ellenőrző bizottság elnöke; — a választás eredményét, ezenkívül; — a választáson előforduló minden jelentősebb eseményt. A jegyzőkönyvet és a szavazólapokat az ügyvitel szabályai alapján lehet selejtezni, öt évig azonban mindenképpen meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai hitelesítés céljából aláírják és azt eljuttatják a termelőszövetkezet vezetőségéhez. Határozatképesség megállapítása titkos szavazás esetén 10. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Minősített — a megjelent szavazásra jogosult tagok kétharmadát kitevő — szótöbbség szükséges az alapszabály megállapításához, módosításához, a vezetőség és az ellenőrző bizottság vagy tagjai megválasztásához, elmozdításához vagy visszahívásához, valamint a tárgysorozatban, meghívásban fel nem tüntetett ügy napirendre tűzéséhez. Az egyesülés, átalakulás és szétválasztás kérdésében az összes, tehát a tagnyilvántartásban szereplő tagok kétharmadának titkos szavazata, a termelőszövetkezet megszűnésének kérdésében pedig az összes tagok határozata szükséges. Ha az alapszabály a törvény 21. §-ának (4) bekezdésén túlmenő ügyekben is titkos szavazást rendel el, azt kell megvizsgálni, hogy e kérdésben kell-e minősített szótöbbség. A titkos szavazás ténye ugyanis nem változtatja meg azt a körülményt, hogy egyszerű szótöbbség, minősített (kétharmados) szótöbbség vagy egyhangú döntés szükséges-e a határozat meghozatalához'. Az elnök, az elnökhelyettes megválasztásához a tiLkos szavazás mellett minősített szótöbbség is szükséges. A határozatképesság megállapításához feltétlenül szükséges a tagnyilvántartás, amelynek vezetésére egyébként a termelőszövetkezet jogszabályilag kötelezett. Szükséges továbbá olyan jegyzék, amely tartalmazza azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak a névsorát, akiknek szavazati jogát ideiglenesen felfüggesztették, vagy akiket a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül lehet hagyni. A tagnévsorból és az előbbi jegyzék összevetéséből, valamint a jelenléti ívből lehet a határozatképességet megállapítani. A szavazásra jogosult tagokról, a családtagokról, valamint az alkalmazottakról külön jelenléti ívet célszerű felvenni. 11. Előfordulhat, hogy a titkos szavazás sem hoz döntést. Pl. a termelőszövetkezet elnöke, el-* nökhelyettese a minősített szótöbbséget nem kapja meg, vagy a szövetkezeti tagság nem szavazza meg kétharmados többséggel az egyesülést, szétválást. A titkos szavazás eredménytelensége esetén több lehetőség adódik. Pl. az összehívott közgyűlésen a szavazást meg lehet ismételni, vagy bizonyos idő múlva újabb választásokat kell előírni, utóbbi esetben előfordulhat, hogy a termelőszövetkezetben nincs választott vezetőség, ellenőrző bizottság, mivel a régi vezetőség és ellenőrző bizottság lemondott, az új vezetőséget pedig még nem választották meg, mivel nem kapta meg a szükséges szavazatszámot. Ez esetben a régi vezetőség, ellenőrző bizottság mindaddig a helyén marad, amíg új vezetőséget és ellenőrző bizottságot nem választottak. Elképzelhető pl. hogy csak az elnököt, elnökhelyettest, stb. nem választják meg, a többi vezetőségi tag, ellenőrző bizottsági tag megválasztásra kerül. Ez esetben is meg lehet ismételtetni a szavazást, vagy új választást lehet tartani, de csak a meg nem választott vezetők te<: kintetében. A vezetőséget, az ellenőrző bizottságot' viszont megválasztottnak kell tekinteni. Az újabb' választást, egyesülést stb. nagyon alaposan elő kell készíteni. Az új választásra is a titkos szavazásra1 megállapított rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni (minősített szótöbbség, jelölés stb.). III. i DÖNTÉS AZ EGYESÜLÉS (BEOLVADÁS), I A SZÉTVÁLÁS, AZ ÁTALAKUL ÁS ÉS A MEGSZŰNÉS KÉRDÉSÉBEN 12. Az egyesülés, a szétválás, szakszövetkezet bői termelőszövetkezetté történő átalakulás és a megszűnés nagy fontosságú eseménye a termelőszövetkezetek működésének. Ezek közül politikai és gazdasági szerepük, gyakoriságuk miatt különös jelentőségűek az egyesülések, amelyekben szintén biztosítani kell az önkéntességet, a tagság túlnyomó többsége akaratelhatározásának érvényesülését (minősített többség, titkosság stb.). Ezekre értelemszerűen kell