Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 13. szám

13. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 273 figyelembe venni. (Ha pl. a teljesítményérték 100 000 Ft, a fizetendő adó összege 6000 Ft, az árbevétel, illetve az aktivált érték 106 000 Ft.) c) A R. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a saját vállalkozásban végzett építési-szerelési jellegű állóeszközfenntartási munkáknál az adó alapja a tényleges önköltség. Ennek tartalmát és elszámolási szabályait az érvényes számviteli előírások, illetve a 600/11/1969. PM VI. számú számviteli közlemény rögzítik. 6. A R. 4. §-ának (4) bekezdése alapján valamennyi olyan jellegű munka, amely vonatkozásában a R. tárgyi hatálya fennáll,, adóköteles akkor, ha a munkát a R. 1. §-ának (i) bekezdésében meghatározott megrendelők részére kisiparos végzi. Ez a rendelkezés nem érinti a kisiparos által számlázható értéket, hiszen a kisiparos részére a R. — adózás szempontjából — semmiféle előírást nem tartalmaz. Ilyen esetben az adófizetési kötelezettség kizárólag a megrendelőt terheli. Az adókulcs vetítési alapja tehát a kisiparos által benyújtott számla összege. 7. A R. 6. §-ának végrehajtása szempontjából adókötelesek mindazok az idegen megrendelők részére vagy saját vállalkozásban végzett építési-szerelési beruházási teljesítmények, továbbá azok az idegen megrendelők részére végzett építési-szerelési állóeszközfenntartási teljesítmények, amelyeknek számlázott értékét (árbevételét) a kivitelező szervezet az 19S9. I. negyedévi vagy azt követő eredményelszámolásában számolja el. A számlázott teljesítmény (árbevétel) teljes összege adóalapot képez, függetlenül attól, hogy annak egésze vagy egy része 1969. évet megelőzően valósult meg. A" saját vállalkozásban végzett építési-szerelési állóeszközfenntartási munkák 1969. január 1. utáni teljesítményei adókötelesek. Azok a teljesítmények tehát, amelyek az 1968. december 31-i mérlegben befejezett teljesítményként elszámolásra kerültek, nem adókötelesek. Kisiparos által végzett építési-szerelési munka a megrendelőnél adókötelezettség alá esik abban az esetben, ha a teljesítmény értéke a megrendelő 1969. január 1. utáni gazdálkodását terheli, összhangban az előzőekben ismertetett elvekkel. 8. Az építtető köteles az ár- és adójogi szempontból irányadó fedezeti forrás jellegéről (ingyenes költségvetési juttatás, vegyes, tehát részben vissza nem térítendő állami támogatás, részben vagy teljes egészében saját forrás) a szerződéselőkészítő eljárás során a kivitelezőnek nyilatkozatot adni. Ugyancsak köteles a fővállalkozó a közreműködő alvállalkozóknak nyilatkozni az építési-szerelési adó szempontjából döntő árforma jellegéről. 9. Az építési-szerelési adót külön tételként a költségvetésekben előirányozni nem lehet és ennek megfelelően a számlákban (részszámlákban) — külön tételként — ugyancsak nem lehet felszámítani. A már korábban megkötött építési szerződések az építési-szerelési adó bevezetése miatt egyoldalúan nem módosíthatók. Pénzügyminisztérium Ipari és Építőipari Főosztály 605/1/1969. PM VI. számú számviteli közlemény a lakóházjavítási teljesítmény, a központi fűtés és a bérbeszámítás elszámolásáról* A 18/1937. (XII. 1.) PM számú rendelettel életbeléptetett Tanácsi Szolgáltató Vállalatok Kötelező Számlakerete alapján könyvelő önálló ingatlankezelő vállalatok * A számviteli közleményt az érdekeltek közvetlenül kapják meg. — a saját vállalkozásban végzett lakóházjavítási tevékenység, — az önköltséges alapon üzemeltetett központi fűtés, — a bérbeszámítás (lelakás) elszámolását 1969. január 1-től a számviteli közleményben foglaltak szerint könyvelik. Pénzügyminisztérium Számviteli és Szervezési önálló Osztály Em. 32/1969. HIRDETMÉNY 1. A Magyar Nemzeti Bank az 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdésén alapuló jogkörében a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából 50 és 100 forintos címletű ezüst jubileumi emlékérméket bocsát ki. 2. Az emlékérmék forgalomba hozatalát a Bank 1969. március 20-án kezdi meg. 3. (1) Az ezüst jubileumi emlékérmék leírása a következő: Az 50 forintos érme súlya 16 g, átmérője 34 mm. Az érme előlapján a Magyar Népköztársaság címere, ettől kissé lejjebb jobbra és balra egyegy magyaros díszítő motívum, alatta „50"-es értékjelzőszám, ez alatt „BP." verdejel, és ez alatt „FORINT" felirat látható. Köriratban „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG" és „1869" verési évszám olvasható, amit két-két ötágú csillag választ el egymástól. A perem szélét gyöngysor díszíti. A 100 forintos érme súlya 22 g, átmérője 37 mm. Az érme előlapján a Magyar Népköztársaság címere, ettől kissé lejjebb jobbra és balra egy-egy magyaros díszítő motívum, alatta „100"-as értékjelzőszám, ez alatt „BP." verdejel, és ez alatt „FORINT" felirat látható. Köriratban „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG" és „1969." verési évszám olvasható, amit két-két ötágú csillag választ el egymástól. A perem szélét gyöngysor díszíti. Az emlékérmék hátlapján mindkét címletnél középen a Magyar Tanácsköztársaság megvédésére felszólító plakát proletár zászlót lobogtató alakja látható. Köriratban „MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG" és „1919. III. 21." kelet olvasható, amit egy-egy ötágú csillag választ el egymástól. A perem szélét gyöngysor díszíti. Az emlékérmék mindkét címlete recézett széldíszítésű. A receszám az 50 forintos címleten 154, a 100 forintos címleten 168. (2) Az érmék anyaga mindkét címletnél 640 ezrelékes finomságú ezüst. (3) Az 50 és 100 forintos címletű ezüst emlékérmékből címletenként 15.000 darabot vernek, amelyekből címletenként 3.000 darab tükörfényes, mattírozott (proof) kivitelben készül. (4) A jubileumi ezüst emlékérméknél a megengedett finomsági eltérés + öt ezrelék, a megenge, dett súlyeltérés + tizenöt ezrelék lehet.