Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 5. szám

108 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szára. tőleg jövedelemforrással rendelkezik, amelyekből származó jövedelmei után adókivetés útján kell adóznia, jövedelemforrásonkénti részletezéssel egy. adóbevallási ívet köteles kiállítani. (3) Az adóhatóság köteles az adóbevallásokat alaki és tartalmi szempontból is haladéktalanul felülvizsgálni és az esetleges hiányokat nyomban pótoltatni, illetőleg a hiányos adóbevallást — rövid határidő kitűzése mellett — az adó fizetésére kötelezettnek pótlásra visszaadni. (4) A kitöltetlen vagy számszerű adatokat nem tartalmazó adóbevallási ív benyújtása bevallásadásnak nem tekinthető és nem mentesít a kötelezettség elmulasztásának következményei alól. Az aláírás elengedhetetlen alaki kelléke az adóbevallásnak. (5) Ha az adó fizetésére kötelezett elháríthatatlan akadály miatt adóbevallását a megszabott határidőben beadni nem tudja — a gátló körülmények igazolása mellett — halasztást kérhet az adóhatóságtól. (4) Ha a jövedelem állami, szövetkezeti szervektől, társadalmi szervezetektől, vagy a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb adólevonásra kötelezett jogi személyektől származik, az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alá eső tevékenységből (jövedelemforrásból) származó jövedelem után az adót a 6., illetőleg a 14. §-ban szabályozott módon adólevonás útján kell megállapítani és beszedni. 9. §. (1) Az adó alapja az adóévben elért adóköteles tiszt"jövedelem. Ennek megállapítása során az egyes jövedelemforrások nyersbevételéből le kell vonni a nyersbevételt terhelő termelési és kezelési költségeket, valamint a befizetett forgalmi adói. A jövedelemforrások így megállapított együttes jövedelmét csökkenteni kell az azt terhelő és az adóévben jelentkező általános jövedelemadó tartozásra történt befizetésekkel. Vhr. 37. § (1) Az adóköteles tiszta jövedelem megállapításánál az egyes jövedelemforrások nyersbevételéből kell kiindulni. Az adóévben tényleg elért nyersbevételt kell figyelembe venni, tekintet nélkül arra, hogy az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik. (2) Nyersbevétel a készpénzbevétel, a jóváírás mellett az adózó követelésének áruval, munkateljesítménnyel vagy egyéb rnás módon (követelésnek harmadik személy részére történt engedményezése stb.) való kiegyenlítése. Az áruszállítás vagy a munka elvégzése előtt kapott előleget a felvétel napján, a jóváírt összeget pedig a jóváírás napján kell a készpénzbevételhez számítani. Nyersbevételként kell figyelembe venni azoknak a termékeknek forgalmi értékét is, amelyeket az adózó saját célra felhasznál, vagy másnak ingyen átenged, ha az előállítás költségeit kiadásai között elszámolta. (3) Az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeget nyersbevételként keli számításba venni. A visszavett csomagolóanyag értékét azonban a nyersbevételből le kell vonni. (4) Nem számít nyersbevételnek az adózó által felvett kölcsön, az általa nyújtott kölcsönre történt visszafizetés, az üzletbe fektetett pénz összege, valamint az élet- és vagyonbiztosításért kapott kártérítés. Vhr. 38. § (1) A nyersbe vételből levonható termelési és kezelési költség az a kiadás, amely a nyersbevétel megszerzése és biztosítása érdekében az adóévben felmerült és kifizetést nyert. (2) Termelési és kezelési költségek: az anyag- és árubeszerzésre, a szállításra, a karbantartásra, pótlásra fordított összegek, a bérköltségek és járulé-í kaik, az egyéb üzemi költségek, továbbá a tevékenységgel összefüggő tagdíjak, az önkéntes betegségi biztosítás, a kötelező nyugdíjbiztosítás díja stb., és a befizetett forgalmi adó. (3) A jövedelemforrások együttes jövedelméből csali az azt terhelő és az adóévben esedékes általános jövedelemadóra és községfejlesztési hozzá ja-* rulásra teljesített — adópótlékra és adóbehajtási illetékre el nem számolt — befizetéseket lehet levonni. Az adó megrövidítése, vagy az adóbevallásadási kötelezettség késedelme (nem teljesítése) miatt előírt adóra (felemelt adóra), a bírságokra és a méltányos hasznot meghaladó nyereség elvonása miatt teljesített befizetéseket levonni nem lehet. (4) Az adóhatóság az általa nyilvántartott adókat hivatalból köteles figyelembe venni. A más pénzügyi szervnél (adóközösségnél) teljesített befizeté-* seket azonban az adózó köteles igazolni. Vhr. 39. § A nyers bevételből nem vonható le: a) a vagyonállag gyarapítására — kivéve az ingatlan megosztást (parcellázást) — az adósságok törlesztésére fordított kiadás; b) az anyag- és árukészlet beszerzésére, illetőleg előállítására kiadásként elszámolt, de fel nem használt anyag- és árukészlet értéke; c) a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány és más ingyenes szolgáltatás; d) a háztartásra, a személyes szükségletek kielégítésére pénzben vagy természetben fordított kiadás (háztartási kivét).. Vhr. 40. § (1) Vagyonállag az adóévet megelőző év utolsó napián meglevő felszerelési (berendezési) tárgyak együttes állománya. (2) A vagyonállag gyarapításának kell tekinteni azokat az elszámolt kiadásokat, amelyeket az adózó az adóévet megelőző év utolsó nap jón a leltárban nern szereplő vagyontárgyak beszerzésére fordított. (3) Az állóeszközökről, az anyag- és árukészletről, a félkész- és késztermékekről a tevékenység megkezdésekor és azt követően minden év utolsó napján, illetőleg a megszűnéskor vagyonleltárt kell készíteni. A felszerelési (berendezési) tárgyakat, továbbá az anyag- és árukészletet beszerzési áron, az adózó által előállított félkész- és késztermékeket