Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 5. szám

ion TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám. 2. az üvegházi, a melegágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) kertészet, a faiskola (facsemete, dísznövény, szőlővessző, szőlőoltvány, málna-, egres-, ribizlitő vagy bokor stb.), a szabadföldi virágkertészet (virág, virágtő, virághagyma, virággumó, virágmag stb.) termeivényeinek bármely módon Való értékesítése; 3. a vásárolt takarmány felhasználásával a háztartási szükségletet meghaladó — kivéve a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában a közös gazdaság, vagy a felvásárló szerv által juttatott takarmány felhasználásával folytatott — üzletszerű állattartásból elért jövedelem; b) az üzletszerűen folytatott étkeztetés (vendéglő, kifőzés, kávémérés, büfé, falatozó, pecsenye-, hal-, lángos-, rétessütés stb.), a kísérleti, vagy díszállatok, díszállateleségek, az akváriumi tenyészet értékesítése, a kerékpár megőrzése, a csónak, kézikocsi, kerékpár, ruha kölcsönzése, a mérleges, a mutatványos tevékenysége; c) a fizetővendég alkalmi vagy idényszerű elgzállásolása, illetőleg teljes ellátása (penzió); d) az a)—c) pontban fel nem sorolt minden tevékenység, amelyre a belkereskedelmi miniszter tparigazolvány kiadását engedélyezi. (3) A (2) bekezdés a) 1. pontjában megjelölt állandó jellegű elárusító hely alatt az illetékes szervek által az árusítók részére kijelölt piaci vagy utcai elárusító fülkét (pultot), vagy részükre fenntartott helyet kell érteni, ahol az árus rendszeresen árusít olyképpen, hogy ugyanazt a helyet előre befizetett helypénzzel hosszabb időre a maga számára biztosítja. (4) Ha a mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó jövedelem után a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját az adóköteles tisztajövedelem alapulvételével kell megállapítani, a mezőgazdasági termelő munkával összefüggő kisipari és magánkereskedelmi tevékenységből származó jövedelem után az általános jövedelemadó kivetését mellőzni kell. (Általános jövedelemadót köteles fizetni mindenki, akinek) c) az a)—b) pontban fel nem sorolt egyéb tevékenységből (foglalkozásból), vagy jövedelemforrásból van jövedelme. Vhr. 4. § Az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján adóköteles: aj az ingatlan bérbeadásából, az ingóvagyon használatának, valamely jog (bérleti, használati jog stb.) gyakorlásának részben vagy egészben való átengedéséből; b) a belföldi munkáltatóval fennálló nyugdíjjárulék alá nem eső munkaviszonyból (főfoglalkozásból, másodállásból és mellékfoglalkozásból), továbbá a külföldi munkáltatóval, illetőleg belföldi megbízottjával fennálló nyugdíjjárulék alá nem eső munkaviszonyból; c) a járadékból, a visszatérő szolgáltatásból, a találmány és találmányi szabadalom használatából vagy átengedéséből; tíj a vállalati különadó alá eső járandóságból; ej a vagyoni érdekeltségbői (ideértve a részvénytársaságok részvényeseinek, a korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok és szövetkezetek, valamint a jcgi személy jelleggel működő egyéb társulások, egyesülések tagjainak járandóságát is), valamint a kölcsönügyletekből; f) az ingatlan megosztásából (parcellázásából); g) az egyéb önálló vállalkozásból (halászatbóL, méhészetből, mesterséges gombatenyésztésből, részesgazdálkodásból, bérszántásból stb.), illetőleg a munkaviszonyon kívül (megbízásos) jogviszonyból (bizományosi, felvásárlói, gyűjtői, ügynöki, megbízotti stb. tevékenységből) származó jövedelem. Vhr. 5. § (1) A mező- és erdőgazdasági ingatlanok haszonbérbe- vagy felesbérbeadása esetén az általános jövedelemadó fizetési kötelezettség a bárbeadót, egyéb bérbeadás esetén pedig a bérbeadó, illetőleg a bérlő közül1 azt terheli, akinek a részesedése — ideértve a kikötött egyéb hasznot és szolgáltatást is — a terméshozam felénél kisebb. (2) A részesedés arányára tekintet nélkül minden esetben általános jövedelemadóval adóznak azok a részesgazdálkodók (pl. dinnyekertészek), akik a termeléshez a bérbeadó bármilyen segítségét is igénybe veszik vagy olyan terjedelemben vállalnak munkát, amelyet egymaguk vagy közvetlen családtagjaik segítségével nem képesek ellátni és másokat is foglalkoztatnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak a termelőszövetkezettel részesművelésre (részesgazdálkodásra) kötött megállapodásával kapcsolatban alkalmazni nem lehet. (4) A háztáji vagy illetményföld használatára jogosult általános jövedelemadót köteles fizetni akkor, ha erről a jogáról természetbeni vagy pénzbeni megváltás ellenében mond le. (5) Nem kötelezhetők általános jövedelemadó fizetésére, akik pénzbeni vagy természetbeni részesedésért csupán egy-egy idénymunkát (kapálást, kukoricatörést stb.) végeznek. (6) Ha vita merül fel valamely tevékenységből (jövedelemforrásból) származó jövedelem adókötelezettsége tekintetében, a pénzügyminiszter állásfoglalását kell kérni. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt szemé Ty adóköteles tevékenységével (foglalkozásával), jövedelemforrásával kapcsolatban alkalmazottat foglalkoztat, az alkalmazott után is általános jövedelemadót köteles fizetni a 15. §-ban meghatározott módon. (3) A belföldről, valamint a külföldről szármázd és az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem