Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 4. szám

86 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám. gában nem foglaló bármely épületben levő, nem lakás céljára szolgáló helyiséggel, továbbá b) a társasházban vagy lakásszövetkezeti házban levő üzlet és ehhez tartozó más helyiséggel. (3) A tulajdonos a (2) bekezdésben említett helyiségeket — megüresedés esetében is — csak az elhelyező hatóság engedélye alapján veheti használatba, illetőleg adhatja bérbe vagy engedheti át másnak használatra. Vhr. 18. §. A R. 20. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során nem tekinthető a használat megszűnésének, ha jogszerűen használó közületi szerv feladatát — megszűnés, átszervezés vagy egyéb ok folytán — egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, s ez az átvett feladat ellátása céljára a helyiséget (telket) továbbra is használni kívánja. R. 21. §. (1) Személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakást az elhelyező hatóság közületi elhelyezés érdekében még akkor sem vehet igénybe, ha azt közületi szerv használta. Az ilyen lakással a tulajdonos — ha azt közületi szerv használja, a használat megszűnése után — a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint rendelkezhet. (2) Ha a tulajdonos a szabad rendelkezésű lakást közületi szerv részére nem lakás céljára kívánja bérbeadni vagy használatra átengedni, ehhez a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi szakigazgatási szervének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás városokban és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott községekben csak lakáspótlási kötelezettség vállalása esetében adható meg; e kötelezettség alól a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi szakigazgatási szerve — a helyi lakásviszonyok figyelembevételével, mérlegelési jogkörben — felmentést adhat. (3) Ha személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakást közületi szerv használ, azzal — a használat megszűnése után — a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint a lakásügyi hatóság rendelkezik, s arra a tulajdonos igényt tarthat. Ilyen lakást az elhelyező hatóság nem lakás céljára csak a tulajdonos és a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi szakigazgatási szervének a hozzájárulásával vehet igénybe. A hozzájárulás a városokban és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott községekben csak lakáspótlási kötelezettség vállalása esetén adható meg; e kötelezettség alól a megyei (fővárosi, megye: jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága — a helyi lakásviszonyok figyelembevételével, mérlegelési jogkörben — felmentést adhat. Vhr. 19. §. (1) A személyi tulajdonban levő lakások szabad-, illetőleg tanácsi rendelkezésű jellegének megállapításánál a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók. (2) A R. 21. §-a (1) és (3) bekezdésének alkalmazása során nem tekinthető a használat megszűnésének, ha a jogszerűen használó közületi szerv feladatát — megszűnés, átszervezés vagy egyéb ok folytán — egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, s ez az átvett feladat ellátása céljára a helyiséget (telket) továbbra is használni kívánja. R. 22. §. (1) Személyi tulajdonban álló telket az elhelyező hatóság közületi elhelyezés érdekében csak ideiglenes jelleggel s akkor vehet igénybe és utalhat ki, ha az elhelyezés másutt nem, vagy nem gazdaságosan oldható meg. A kiutalás csak azzal a feltétellel történhet, hogy ha a tulajdonos a telek beépítésére vonatkozó szándékát az elhelyező hatóság előtt hiteltérdemlően igazolja, a használó közületi szerv köteles azt — minden kártalanítási igény kizárásával — kiüríteni és a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtti időszakban ideiglenes jelleggel igénybe vett és kiutalt telkek tekintetében is. (3) Ha az elhelyező hatóság a telket e rendelet hatátybalépése előtt nem ideiglenes jelleggel vette igénybe és utalta ki, azt a tulajdonos igazolt építési szándéka esetében, kiürítve a tulajdonos használatába kell adni, feltéve, hogy a tulajdonos a telek értékét növelő és általa is hasznosítható ráfordítások (pl. közművesítés,, kerítéslétesítés) arányos értékének megtérítését vállalja. (4) Ha a használó közületi szerv a (3) bekezdésben említett telket nem tudja nélkülözni vagy azt időközben beépítették, a tulajdonos kérelmére — kilencven napon belül — köteles a tulajdonjogot adásvétel, csere vagy kisajátítás útján megszerezni.