Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 4. szám

82 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám. R. 11. §. (1) Ha a használó közületi szerv az általa használt helyiséget (telket) nem közületi elhelyezés érdekében, hanem azért kénytelen elhagyni, mert az egészségügyi, tűzrendészeti, rendőri vagy arra illetékes más hatóság a meglevő helyen a további működését nem engedélyezte, az áthelyezésével kapcsolatos költségeket maga köteles viselni. Ha az elhagyott helyiséget (telket) egy éven belül más közületi szerv vagy magánszemély elhelyezésére használják fel, erről az előző használót értesíteni és őt — kérelmére — kártalanítani kell. Ennek során a korábbi használó csak az áthelyezésével kapcsolatban felmerült költségeinek egészben vagy részben történő megtérítésére tarthat igényt. A kártalanítás mértékét az elhelyező hatóság az eset összes körülményeinek figyelembevételével állapítja meg. (2) Ha a használó közületi szerv az általa használt helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, helyreállítása, átalakítása csak a helyiség kiürítése esetén lehetséges, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a közületi szerv másik helyiség (telek) kiutalása iránti igényét egyéb igénylővel szemben előnyben kell részesíteni, s amíg részére másik elhelyezés nem biztosítható, vagy a helyiséget nem tudja újból elfoglalni, a kiürítendő helységben (telken) levő ingóságainak elhelyezésére — kérelmére és a költségére — legalább szükséghelyiséget (telket) kell biztosítani, feltéve, hogy azok elhelyezése a használatában levő más helyiségben (telken) nem lehetséges. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem mentesítik a használó közületi szervet a helyiség (telek) elhagyását (kiürítését) elrendelő jogerős határozat teljesítésének kötelezettsége alól. R. 12. §. (1) A pénzbeli kártalanítás a) állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá tanácsi költségvetési szerv esetében £ fejlesztési alapot, b) központi költségvetési szerv esetében az állami költségvetést, c) szövetkezet esetében a fejlesztésre fordítható tartalékalapot, illetőleg beruházási célú fejlesztési alapot, d) beruházás esetében pedig a beruházás költségének fedezésére szolgáló pénzügyi forrást terheli, illetve illeti meg. (2) Az igénybevételi díj a) az (1) bekezdés a)—d) pontjában említett esetekben az ott megjelölt fedezeti forrásokat terheli és b) tanácsi felügyelet alatt álló állami szerv részére kiutalt helyiség, továbbá — a nem tanácsi egyedi nagyberuházás céljára szolgáló állami telek kivételével — minden telek esetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács fejlesztési alapját, egyéb közületi szerv részére kiutalt helyiség, valamint a nem tanácsi egyedi nagyberuházás céljára szolgáló állami telek esetében pedig az állami költségvetést illeti meg. A közületi elhelyezés ügyében hozott határozat R. 13. §. (1) Az elhelyező hatóság a közületi elhelyezés ügyében határozattal rendelkezik. Az elhelyező hatóság a közületi szerv igényléséhez nincs kötve; határozatát — a különböző elhelyezési igények beérkezésének sorrendjére tekintet nélkül — a közérdek figyelembevételével köteles meghozni. (2) A közületi elhelyezés ügyében hozott határozatban kell rendelkezni a) a kártalanításról, továbbá a kártalanításként adott cserehelyiség (cserelakás, cseretelek) kiutalása felől, valamint b) a kezelésbeadás felől is, ha állami szerv vagy társadalmi szervezet az általa igenyelt helyiséget (telket) magában foglaló állami tulajdonban álló ingatlan kezelésbeadását is kérte, vagy a hivatalból történő kezelésbeadásnak az állami ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályokban megállapított feltételei fennállnak. (3) Abban a kérdésben, hogy a kártalanításként felajánlott cserelakás a kártalanításra jogosult részére kiutalható-e, a cserelakás fekvése szerint illetékes első, illetőleg fellebbezés esetében a másodfokú lakásügyi hatóság állásfoglalása az irányadó. (4) Az elhelyező hatóságnak a közületi elhelyezés ügyében hozott határozatát — lakás vagy lakás céljára használt helyiség igénybevételét elrendelő részének a kivételével — bíróság előtt megtámadni nem lehet. Vhr. 14. §. (1) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a) a kiutalt helyiség (telek) fékvési helyét, alapterületét, számát, továbbá a tulajdonos (kezelő) és az eddigi használó nevét és címét, b) a helyiség (telek) kijelölt új (esetleg több közös) használójának nevét és címét, c) a helyiség (telek) átadásának, továbbá elfoglalásának határnapját, d) a kiutalás határidő nélküli vagy ideiglenes jellegét, az utóbbi esetben meghatározva, hogy a kiutalás mely időpontig vagy milyen feltétel be következtéig terjed,